Nemrégiben felröppent egy hír: egy úszólány azzal vádolta meg az egykori gyúróját, hogy szexuálisan molesztálta még gyerekkorában. A már felnőtt hölgy ezt a történetet könyv formájában juttatta el a nagyérdeműhöz – egy ideje ezzel van tele a média, és gyanítom, még lesz is egy darabig.
Szinte minden stúdió foglalkozott az üggyel, sőt volt ahová még pszichológust is meghívtak, hogy néhány hasznos tanácsot adjon a szülőknek, ha észrevennék, hogy a gyermekük furcsán viselkedik. A mai világban erre talán valóban fel kell hívni a figyelmet sajnos, és talán nem is baj, ha ezt teszik.
De van ám a dolognak egy másik oldala is: mi van, ha ez az eset nem is igaz? Mi van, ha a hölgy csak kitalálta az egészet, hogy népszerűséget szerezzen, és reklámozza a könyvét? A mai világban ezt is simán el tudom képzelni.
Nézzük a rideg tényeket: valakit minden bizonyíték nélkül, nyilvánosan megvádoltak. Ilyen alapon bárkire rá lehet fogni bármit. Akár énrám is, vagy Önre, kedves olvasó! Mi lenne, ha valaki kitalálna Önről egy ilyen gusztustalan dolgot, aztán végighaknizná vele az összes tévécsatornát, amivel ingyen reklámot csinálna a könyvének, és pénzt keresne azzal is, hogy az újságokban nyilatkozik.
Mit szólna ehhez? Hogy érezné magát? Megvádolnák ország-világ előtt, aztán bizonyítsa be, hogy nem igaz! Azt hiszem, ezt hívják hitelrontásnak, becsületsértésnek, rágalmazásnak. A gyúró egyébként magára ismert, (mivel ő volt az egyetlen gyúró akkoriban), és úgy nyilatkozott, hogy kedve lenne szemen köpni a hölgyet.
Eszembe jutott, hogy annak idején például Egerszegi Krisztina miért nem mesélt ilyeneket a tévében? Talán neki elég volt a népszerűségéhez néhány olimpiai aranyérem is? Vajon egy élsportoló palántát trenírozó ember meg merné-e tenni azt, hogy szexuálisan zaklatja a rá bízott gyermeket? Talán egy majdani világbajnokot?
Nehéz megválaszolni egy ilyen kérdést, mivel a manapság már semmin se lehet csodálkozni, de talán nem véletlenül vannak a törvények kitalálva. Nem véletlen az, hogy bizonyítékok nélkül senkit se lehet megrágalmazni!
Ha bajod van valakivel, akkor rendezd le vele négyszemközt, vagy jelentsd fel az illetőt, de ne taposd a sárba a becsületét! Ócska dolog mindig a "nyugatra" hivatkozni, de ott olyan pert akasztanának az úszónő nyakába, hogy sokkal többe fájna az neki, mint a botrányból származó bevételei.
Nem tudom, hogy igaz-e a molesztálás, vagy sem, mivel ezt az érintetteken kívül valójában senki se tudhatja biztosan, ám szeretnék egy olyan országban élni, ahol nem lehet bizonyíték nélkül bemocskolni senkinek sem a jó hírét, ám sajnos azon a határon már régen túl vagyunk.
A hazugságok, az igazságok, az erkölcsös és erkölcstelen dolgok közötti átmenet már rendesen elmosódott, és mintha minden csak a pénzről és látszatról szólna. De hát ez a show business!
Ezek után csak egyet lehet mondani: jó szórakozást minden média fogyasztónak!
Vége