Pszichiátria – A Halálipar

"PSZICHIÁTRIA – A HALÁLIPAR
VESSÜNK VÉGET A PSZICHIÁTRIAI CSALÁSNAK ÉS KEGYETLENSÉGNEK!"

Ez a felirat olvasható azon a mappán, amely a mai nap (2007.okt.16.) folyamán érkezett be egy ismerősöm munkahelyére, személy szerint az ő nevére megcímezve (annyit elárulhatok, hogy se nem pszichiáter, se nem egyéb orvos). Hogy mi alapján küldték el pont neki, az rejtély, de ha már megkapta, meg is nézte alaposan, és körbe is mutogatta, így tanulmányozhattam át én is. Hogy mi is ez egészen pontosan?
A mappa – szép fekete, a tartalmát megelőlegezendő nyomasztó képekkel, úgymint sírkeresztek sora, vértócsában ázó pénzcsomag; és mindez egy célkereszt célzásában – egy pár reklámkiadványt rejteget, meg egy DVD-s dokumentumfilmet arról, hogy miért is halálipar a pszichiátria. Mert az, a mappa tanúsága szerint kétség nem fér hozzá: csúnya, perverz, a helyzetükkel visszaélő dokik bűnszövetkezete, akiket csak a pénzhajhászás éltet, és életeket tesznek tönkre passzióból, korra való tekintet nélkül. Amint felnyitom a mappát, mindjárt olvashatom is a filmről szóló véleményeket – természetesen mindenki le van döbbenve (Fahrenheit 9/11-hatás), mindenkit sokkolnak a tények, a százalékok, hogy hányakat s hogyan tettek tönkre; hányan estek áldozatul ennek a tömeges átverésnek, aminek pszichiátria a neve, és valójában – na mi? – egy halálipar. Azon persze nem kell fáradoznunk, hogy magunk vonjuk le a végső következtetéseket, a parancs erkölcsi kötelezettségként feltüntetve már ki is van adva: valamit tenni kell! Na jó, ám legyen, de mit is? Hát kérem szépen, lehetőségek egész tárházát kínálja nekem ez a mappa, egy a jelszó: Rendelje meg a CCHR (’róla’ lentebb) dokumentumfilmjét és kiadványait! Hohó… 20 önálló brosúrát rendelhetek meg a visszaélések legváltozatosabb formáiról, melyekből kiderül, hogy sok mentális betegség nincs is, csak kitalálták, és hogy „a pszichiátria azt az igét hirdeti, hogy az ember egy lélek nélküli állat, és ezzel aláássa a vallásos hitet és gyakorlatokat” (Szentségtelen támadás c. kiadvány). Visszaél az idősekkel, tönkreteszi a fiatalságot. Fúj! Mindezt persze a mocskos anyagiak miatt… Talán tévedek, de az ember fejében – az enyémben legalábbis – akaratlanul is megfordul, hogy azért ha ezt a sok bigyót mind megrendelném, sőt reklámoznám, ahogy kérik (fel kell hívni a figyelmet!), az se épp ingyen lenne…
A visszaélés az egy sunyi, csúnya dolog, oda kell rá figyelni valóban. Azt sem vonom kétségbe, hogy megesik ilyesmi a pszichiátriában is, ami az ott kihasználható alanyokat tekintve többszörösen is gusztustalan, és ez ellen nyilván harcolni kell. No de haláliparnak bélyegezni, meg azt állítani, hogy csak manipulálják az embereket, hogy kicsalják belőlük a pénzt; miközben itt hever előttem ez a fekete mappa a sokkoló képeivel (amit senki nem is kért), és szinte rám förmed, hogy hogyan lehetek olyan lelketlen, hogy ezt hagyom? És ha már kellően megcsapott a felháborodás és bűntudat szele, ott a lista, hogy mi mindent rendeljek meg! (plusz ott az a DVD, amiről ígérik a brosúrák, hogy felnyitja a szemeimet. Rémlik nekem egy régebbi dokumentumfilm, ahol arról mesél egy háborús időket gyermekként megélő nő, hogy velük az iskolában naponta megnézettek egy felvételt, ahol az ellenség katonái brutálisan gyilkolták, robbantgatták az övéiket, és ellenőrizték, hogy biztos minden gyerek nyitva tartja-e a szemét. Azóta is rémálmai vannak.) Pszichiátrián hál’ Istennek még nem jártam, de már manipulálva érzem magam egy csöppet.
Hogy ne legyek igazságtalan, megnéztem ennek a CCHR-nek a honlapját. Egy non-profit szervezet, melyet 1969-ben alapított a Szcientológiai Egyház és egy bizonyos Dr. Thomas Szasz (Szász Tamás?). Céljuk, hogy leleplezzék a pszichiátriai visszaéléseket, és persze számos reformötletük van, hogy kiknek és milyen keretek között kellene átvennie a szerepet ezeknek a betegeknek a gyógyításában. Vannak fenntartásaim… A visszaéléseket véleményem szerint súlyosan meg kell büntetni; de attól, hogy más veszi át az esetleges visszaélők szerepét, a probléma még nincs megoldva. Nem lettem meggyőzve arról, hogy ezek az „újítások” nem szolgálnak magánérdekeket más zsebekben (megrendelőlap is van ám a mappában, árlistával); ámbár lehet, hogy ez az én örökké gyanakvó magyar gondolkodásom eredménye, és a pénzt egy az egyben a szervezet kapja, és csakis nemes célokra fordítja. Mondjuk mint fekete, sokkoló mappák és filmek gyártása, és a postaköltség kifizetése olyan címzettekhez, akiknek a neve a fene tudja, hogy jut el hozzájuk.
A filmet azért mindenképpen meg akarom nézni, ha már a kezeimbe jutott (ez még így ingyen); de kétlem, hogy további megrendelésekkel gazdagítom a szervezetet – igaz, nem is én voltam a valódi címzett, bár a lapokon ott a felhívás, hogy a címzett szervezzen összejöveteleket ismerősöknek, családtagoknak, és vetítse le a DVD-t. Egy kellemes vasárnapi délutáni program…
Pszichiátert pedig, és – hogy egy korábbi, szintén ilyen fontos amerikai skandalumra emlékezzek – papokat tessék jól megválogatni. Elvégre az ördög sosem alszik…