Lógnak a rendszeren, akik függnek tőle. Könyökölnek, kapaszkodnak, folyamatosan hozzák létre, s alakítják ártatlan lényük negatívját. Szervilizmusuk hangos viháncolásba tör ki, ha arra van szükség, ha kreált rendszer-jókedvvel a kuncsorgásnak kell megágyazni. Máskor habzó szájjal gyalázkodnak, persze ezt is hangosan, hogy harsány rendszer-felháborodásuk mindenki számára nyilvánvaló legyen.
Némelyikük szelíd, törleszkedő, sohasem acsarkodó. Ő az, aki újra és újra behódol, aki már nem tud belekapaszkodni a rendszer eresztékeibe, de akár a haláláig próbálkozik. Itt már nincs önbecsülés, csak kényszeres tudat. Determinált egyirányúság, kínok közt szült létterv.
Rendszeren függőként senki sem lehet autonóm. Csak addig hangoskodhat, amíg az torkon nem ragadja. Övé a belül lévők elhullajtott morzsái, de a kívül élők megvetése is. A rendszeren függő egója sérült, ezért kifelé tüskés. Könnyen támad, hisz a bekerülésért küzd. Hosszan méreget, arcod rándulásaiból olvas. Ellenséges és konfrontatív. Egyszer mímelt lenézéssel közeledik feléd, máskor hízeleg és körülnyal. Nem része a rendszernek, de nincs is kívül. A senki földjén kapar. Bent lesajnált, kint idegen. Veszélyes.
Nem ismerik el, de felhasználják. A bebocsátás lehetőségével kecsegtetik, pöffeszkedő hiúságát bizsuval ékesítik, s megtiszteltetésként csomagolják számára az alantast. Ő elfogadja, él vele, cserébe kiszolgál, s átlép a morálison. Levegőt kapkodva heherészik minden bentről érkező nyájasságon, miközben fintorog a kintiek nyomorán. Akarnok ő, minden tehetség nélkül. Fogható rendszer-selejt. Ajándékba kapott aprócska sikereit győzelemként éli meg. Láttatja, s nem felejti tudatni mindenkivel. Fennhéjázóan alulművelt visszataszító embertípus, napi szinten megélt irritáció környezete számára.
Legyőzni nehéz, mert, bár általában sérülékenységet színlel, bitang erős lelki munícióval rendelkezik. Abból merít, amitől más elfordul. Eltaszítani lehetetlen, mert nyúlós állagú. Beléd ragad, s darabjaitól, csak egyenként, s csak komoly munkával szabadulhatsz meg.
A rendszeren függő néha úgy tesz, mintha lázadna. Susmorog. Fontoskodva konspirál, s igyekszik másokat is bevonni. Az ügyesebbek ezt nagyon hitelesen képesek művelni. Már-már elképzelhetetlen, hogy csak illúziót kelt. Mesteri érzelem-zsonglőr. Hitet. Hogy ösztönösen, vagy céllal, tulajdonképpen mindegy. A lényeg, hogy hazudik. Létezésének ugyanúgy lényege a korrupció, mint a rendszernek, melybe illeszkedni törekszik.
A rendszer mindig korrupt. Ez az egyetlen állandó, törvényszerű tulajdonsága. Ettől működik rendszerként. Tagjai és a rendszeren függők elsősorban a korrupció által kapcsolódnak hozzá és egymáshoz. A korrupció az, mely a rendszert leválasztja és elszigeteli a társadalom egyéb alkotóegységeitől.
A rendszer pusztítja az egészséges egészet, így mindenki, aki része, vagy létében támogatója, a társadalom életérdekei ellenére tesz.
4 hozzászólás
Kedves zsarátnok!
Nagyon sokat lehetne erről beszélgetni…
"A rendszer pusztítja az egészséges egészet"…hát ezért kell rendszeren kívül maradnunk.
ezt az írásszöveget juttatja eszembe: „Ők nem része a világnak, mint ahogy én sem vagyok része a világnak” (János 17:16).
Szeretettel olvastam:
Rita
Kedves Rita!
Sajnos nem ismerem kellőképpen a Bibliát, ez nagy hiányosságom. Írásaim egyszerű tapasztalások, némi továbbgondolással. Csupán gondolkodom, s írok. Köszönöm, hogy olvastál, s köszönöm, hogy te is gondolkodtál.
Szeretettel: István
Kedves István!
Bár sejtegetem, mire gondolsz, de azért jól feladtad a leckét! Azon kapom magam, hogy a témádon rágódom.
Egyet mondj meg: hogyan lehet rendszeren kívülivé válni?
A vágy nem elég, hogy nem akarok a kapaszkodók közé tartozni. A rendszer ezernyi finom szállal körbesző, nem ereszt. A rendszer fél a rendszeren kívüliektől, és ezért akar mindenkit magába vonni.
És lehet, hogy itt rendszerek rendszere van?
Köszönöm a gondolataidat!
Szeretettel:
Ylen
Kedves Ylen!
Érzed, hogy a rendszer nem szól hozzád. Érzed, hogy nem neked szól, s nem rólad. Egyszerűen tudod, hogy nem vagy a része, s mert tudod, kapaszkodni sem akarsz. Azért nem, mert kívülről látod, hogy mennyire gyarló. A rendszer nem feltétlenül akar mindenkit magába vonni. Lehet, hogy szerencséd van és nincs is szüksége rád a rendszernek. Egyébként, úgy válhatsz rendszeren kívülivé, ha felismered magát a rendszert és ha tudatosan lépsz ebbe az irányba. Ha egyáltalán van erőd lépni.
Valami ilyesmi! 🙂 Majd még meditálok rajta….:D
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: István