18 éven felülieknek
Jó pár hónapja sikerült egy baráti társasággal – úgy 25-3o fő! – nagyon olcsón elrepülni Londonba. Kifogtunk egy 9o Ft-os akciós repülőjegy ajánlatot és megvettük az összeset. Igy sikerült majd 2o órát Londonban buliznunk. Reggel indultunk és már éjfél után itthon is voltunk. Láttunk sok mindent, megmutatott nekünk sok érdekes dolgot a magyar nyelvü idegenvezető, bementünk minden elképesztő helyre, mentünk egy kört a Szemmel, majd végre kiszabadultunk a buszból és vásárolhattunk.
Mivel marha jónak tartom tájékozódási képességemet, igy mindig figyelem a buszt, honnan hova megy, hol fordul be, hogy később visszafelé a buszhoz mindig bátran találjak rá a "sárga útra". Szóval busz balra, majd jobbra és meg figyelem az utcában levő boltokat, hogy majd visszataláljak és kevés szabadidőnk egy percét se vesztegessem felesleges kereséssel.
Szóval meg van: egy áruház, egy fagyizó, egy szex-shop, mellette egy trafik, majd egy fehérnemü bolt! Ez lesz az. Itt mindent meg fogok találni, amire szükségem lehet. Képeslap, egy kis vásárlás, egy jeges nyalás, csoki, tea, meg miegymás, esetleg egy méretes fehérnemű. Szóval buszból ki, utcába be, kis körülnézés és rohanás a fehérnemü boltba.
Bejutva rögtön nekirohantam a méretemnek legmegfelelőbb cuccos pulthoz. Rendkivül boldog voltam, hogy ebben a méretben milyen fantasztikus szexis cicifixek vannak. És milyen olcsón?! És még bugyika is van hozzá! Alig tudtam választani. Gondoltam milyen irigyek lesznek a barátnőim, hogy a legutolsó londoni divatot követem a fehérnemüimmel.
Az igaz, hogy először kissé furcsálltam, hogy a bugyingók alja nyitott………. nem értettem, de elfogadtam. Ha ez a legujabb divat, hát legyen. Később találtam olyat, amin már cipzár is volt alul. . Tuti, hogy gondoltak a tradicionálisan gondolkodó vevőkre is, illetve a nehéz napokra. …. és már bőrből is csináltak! Ez már a csúcs! Már ehető bugyi is van?! Ez igen! Nem kell mosni!!
Kezemben a megszerzett árukkal megfordultam és a mögöttem álló páromnak akartam megmutatni azokat, de a férjem arcán levő döbbenet engem is megijesztett. Ő ugyan nem tudott szólni, de igencsak billegett a feje oldal irányban. Oda ugyan nem tudtam elnézni, mivel a feje mögött olyat láttam, amit eddig csak álmaimban.
Furcsán néztünk ki, az biztos. Egy nő és egy férfi áll egymással szemben, a férfi feje oldalra billeg, mintha a vele szemben álló figyelmét máshova akarná elcsavarni. A nő viszont a férfi feje mögé néz, de arcán a döbbenet és a kiváncsiság egyszerre túnik fel, majd a fejét oldalra hajtva, 45 fokból néz a döbbenet tárgyára.
Hát, mit is láttam? Szavakkal nem lehet kifejezni. Fábry nyelvén valami olyan, hogy bré. De mekkorra!!! És a színe?! És mennyi?!
Na, ekkor hirtelen megvilágosodtam. Ez viszont hatalmas megkönnyebbülést jelentett párom számára, és hirtelen az eddig balra billegő feje elkezdett jobbra, a kijárat felé billegni.
Azért megpróbáltam a döbbenet legkisebb jele nélkül feltünésmentesen körülnézni. Hááááát, bré bré hátán…………… illetve csak műviek. Próbafülkék sora a fal mellett, fehérnemük, bőrszerkós eladók, furcsábbnál furcsább kinézetű nézelődők. A fejemben apró érmék hangját hallottam, amint a földre esnek: eltévesztettem a fehérnemű boltot! És ez nem is a fagyizó!
Egy nőt ilyen könnyen azért nem lehet megijeszteni! Méghogy menjek úgy ki, hogy itt hagyjam ezeket a fantasztikusan olcsó és szexi cuccokat?! Na, ne! Na, jó… az alul nyitott bugyingót itt hagyom, úgy sem tudnám kihasználni.
Ezért az elindultam a pénztár felé, kezemben egy melltartóval. Azért mégiscsak venni kell valamit. A vásárlói tekintély az fontos!
A pénztárnál kivártam a soromat, majd kikészítettem a pénzt és már majdnem fizettem, amikor az eladó mosolyogva mondott valamit. Fogalmam sem volt, hogy mit, mert a zenei és idegennyelvi hallásom stressz helyzetben szinte nulla. Persze az is lehet, hogy ő éppen az ó-londoni tájszólást gyakorolta, amikor én pedig az ógermánnal kevert felső-szabolcsit kultiválom.
Mikor a piros bőrszerkós hölgy felfogta, hogy én nem fogtam fel mondandója lényegét, kezemet megfogva visszahuzott a melltartókhoz.
– Jézusom, mit akarhat? Muszáj lesz felpróbálnom nyilvánosan? –
Odaérve, rámutatott egy táblára.
– Jézusom, valami akció van. Add Mindenhatóm, hogy ne mű-brét adjanak hozzá ajándékba! –
Háát, akkoriban az angol írásbeli tudásom még nem volt ugymond toppon, a páromé pedig megrekedt az általános orosz alsó-alap szintjén. Szóval azon gondolkodtam, hogy is hivják angolul a brét. Ha az nincs rajta, akkor nagy baj nem lehet! Azt sem volt kedvem felpróbálni.
Nagy nehezen kibetűztem, hogy a 2 cicifixhez adnak ajándékba 1 bugyikát! Mindezt csak ma, csak itt, csak 3 fontért!
– 3 fontért?! –
Vagyunk, ahol vagyunk, veszünk! Ennyiért akár fel is próbálom a bolt közepén! Melltartót hamar találtam, viszont bugyik csak a fentebb már felsorolt hiányossággal, anyagban és ehetőségben voltak. Nagy nehezen találtam egy szerényebb, szolidabb kiadást, amelyet párom nagy megkönnyebbülésére gond, probléma és feltűnésmentesen ki is tudtam fizetni.
Elhagytuk a boltot. Ahogy kiértünk az utcára, párom kitépte a kezemből a színes nylontáskát. Azt hittem, ott nyomban bedobja az első kukába, de mivel a londoni robbantás óta szemetes kukát nem igen lehetett az utcán találni, így megkönnyebülve láttam, hogy csak a táska "szúrja a szemét". Pedig szerintem nem volt annyira feltűnő, hogy SZEX-SHOP OF LONDON!
Először azt hittem apró rágásokkal megeszi a nylon táskát, de szerencsére tévedtem. A cuccokat betuszkolta egy tescos szatyorba, a színes reklámtáskát pedig aprólékosan összehajtotta (persze felirattal befele) és eldugta a táska legmélyére.
Mikor a cikis vásárlásunk minden nyomát eltűntette, gondoltam fizetek neki is valamit.
– Kérsz egy nyalást?! – kérdeztem és a fagyizó felé intettem a fejemmel.
Ahogy visszanézett rám, tudtam, hogy csak egy irány létezik számunkra: a busz!
– Még jó, hogy a törzsvásárlói kártyát nem fogadtam el! – motyogtam magamban morcosan.
11 hozzászólás
:)))) Hát ez nagggyon jó! Végig tele szájjal röhögtem! Jó kis kaland, jó kis írás.
Üdv,
Poppy
U.i.: Ja, arra én is emlékszem, hogy mindig magunkkal cipeltük a szemetet, mert kuka egy darab se volt sehol.
Szia!
Nagyon jó írás, jót nevettem rajta!
Szeretettel: Rozália
Szia!
Birom az írásaidat, jókat nevetek.A lezser szókimondóak közé tartozol:-))
Üdv:Selanne
Olyan kedvesek vagytok hozzám! Köszönöm szépen….. Azért higyjétek el szóban elmesélve még murisabb! :DDDD
Kedves Lenabuci!
Ismét egy vidám szórakoztató írást hoztál, jót nevettem, és nagyon tetszett.
Üdv.: Zagyvapart.
Gratula, vicces kirándulás lehetett! 😀
Jól megírt darab, nem tudom min szerkesztetted, de az ékezetek itt ott hiányosak. A hosszú í, ű.
Pl:
"egyszerre túnik fel, majd a fejét oldalra hajtva, 45 fokból néz a döbbenet tárgyára.
Próbafülkék sora a fal mellett, fehérnemük, bőrszerkós eladók, furcsábbnál furcsább kinézetű nézelődők
kezemet megfogva visszahuzott a melltartókhoz
hogy is hivják angolul a brét"
Valóban… hibáztam. Valószínüleg szép – csinos betűtípussal dolgoztam, amit átmásoltam és huss a hosszú magánhangzók eltűntek.
Köszi h olvastál.
L
Kedves Lenabuci!
Sajnálom, hogy csak most találtam ide hozzád!…Igencsak jót mulattam az írásodon!…Remekül, olvasmányosan tudsz írni!…Gratulálok!…Lyza
Gratulálok! Szuper élményt osztottál meg velem is!
ali baba
Hihihi. Ez jó kis sztori volt 🙂
Üdv.: Phoenix
Nagyon tetszett ez a sztori, de főleg az akcentusos rész. Angliában rengeteg féle akcentus van, és attól, hogy azt képzeltem magamról, hogy tudok angolul, még nem siokerült megértenem őket. 🙂
Gratula a műhöz!
Levi