Amennyiben egy csontot lehet még rágni, akkor én ezt most megteszem, vállalva minden negatív kritikát. Megteszem, mert bízom bennem, hogy izzó vulkáni magmaként fortyogó dühöm némileg csillapodik ezáltal.
Állítólag új időket élünk. Itt az új közlekedési szabályzat, a bírságözön, és rengeteg elvett jogosítvány. Számok, statisztikák, melyekben köztudott, hogy ahány olvasat, s nézet annyi féle értelmezést is takar. Nos én, élve a véleménynyilvánítás szabadságával közzé teszem a saját álláspontomat.
Az, hogy kevés a rendőr, szerintem vitathatatlan. Az, hogy minden sarkon nem állhat egy, ez igaz, de akkor, amikor egy napon, mit egy napon egy órán belül(!) háromszor akarnak porrá törni telefonjukat a fülükhöz tartó autós társaim, na az már kicsit sok. Jogosan vetődik fel az emberben,hogy hol a szerv! Mit csinál ilyenkor, és mit tesznek a telefonálgatás ellen, na és persze a példa, mely felvetődik:
– Ha én le tudok állni egy parkolóba, ha megcsörren a telefonom, akkor ő miért nem?-
Egy női hölgy a piroson úgy ment át mélyen a telefonjába mélyedve, mintha ez lenne a legtermészetesebb. Állítom, a mai napig nem tudja, hogy ott egy piros jelzés volt ami rá kötelező hatással bírt, valamint, hogy ketten szidták a le, s felmenőit rajtam kívül. De aznap délután egy apuka két (!) aprósággal a hátsó ülésén előzött olyan kanyarban, ami alig látható be normálisan, pláne akkor, ha szürke, undorítóan esős az idő, és ugye az autósok jelentős része azt gondolja, hogy én látok és ez a lényeg, de hogy őt mikor látják meg…?
…vagy fél a villanyszámlástól, esetleg nincs pénze új izzóra? Hány lityi benzin lehet egy izzó ára? Vannak, a forgalomban olyan autók, akik egy gázfröccsre több üzemanyagot égetnek el, mint egy izzó ára!
Nem értem! És amikor már dühömben, és a jobb idő hatására kibuggyan a kissé indulatosan belőlem:
– legyen már két perced arra, hogy leállsz amíg beszélsz!
Én kapom a szemét és egyéb más fenyegető jelzőket.
Amikor egy csömöri hiperszuper parkolójában (ami a személykocsiknak van építve) leparkoló Ikarus vezetője azt válaszolja, hogy csak nem képzelem hogy a kb. ötven méterre lévő buszparkolót fogja használni, amikor ő siet! Ugyanott a mozgássérülteknek készített parkolóban, s az előtte épült széles járdán ( a kerekesszék végett) rendszeresen parkolnak olyan autók, akiknek semmi keresnivalójuk nincs ott, sőt,ha esetleg megjelenik egy rendőr és büntet, a rendőr, a hát had ne mondja mi, na, addig mit akarnak itt szabályokat szigorítani!!!! A sok hasonlítgatás, hogy az USA-ban így, meg úgy … na ott már a kliens a földön fekve terpesztene!
Az emberek által alkotott egyéni demokráciákban, az „én megtehetem és kész” szabályrendszer ezt szülte. Aki a kisebbség (melynek tagjának érzem magam) és betartja a szabályokat, csak meghúzhatja magát, és hangját elfojtva közlekedhet, mert ha rávillog egy, visszapillantóját éppen le nem vivő előző autóstársára, megeshet, hogy hirtelen fékezés szemtanúja lesz. Aki előbb még sietve megelőzte, az megáll, majd hirtelen rátolat, vagy kiszáll egy vasrúddal, ilyen olyan ütővel… mert akkor már nem siet, hanem demonstrál. Erőt, felsőbbrendűséget, vagy „én tele vagyok pénzzel öreg, és nekem ne villogj érted”!
Amikor egy előző írásomban azt fejtegettem, hogy semmi értelme ennek a szigorításnak erről beszéltem. Szerintem semmi sem változott. Az előző rendszert sem tudták betartatni, és ezt sem. Nincs hozzá emberük, nincs hozzá … és nincs hozzá…
Feltehetném a kérdést, hogy „végre mikor kezdenek el rendet csinálni az utakon?” de van értelme? Ha olyan egyszerű esetekben nem cselekednek, mint parkolás, táblák jelzéseinek betartatása, mit gondolok, mikor kezdenek bele az irányjelző, tompított fény, vagy a telefonálás problematikájának megoldásába. És akkor lőn egy új nap, amikor ismét egyre nagyobb számban kezdek felfedezni első rendszám nélkül közlekedő autókat… és a rendőr le sem állítja az A8-ast.
Szerencsés és balesetmentes mindennapokat.
Beszéltem! Uff!