Vallás, hit és szeretet

Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy ez az irás felborithatja eddigi nézeteit, felháborithatja akár teista, akár ateista, aki gyengébb idegzetű el se olvassa.

Nagyon komplex a kapcsolat e három fogalom között, és állandóan változott az idő folyamán, ami egymagában nem lenne baj, ha jó irányba halad, de sajnos nem igy történt.
A múltal nem foglalkozok, mert ami megtörtént azon egyelőre nem tudunk segiteni, hiába relativ fogalom az idő és például ma, láthatunk olyan jelenségeket amelyek háromszáz évvel ezelőtt történtek valahol olyan távol, hogy a képe csak most ért el hozzánk, ez már nekünk se nem árt se nem használ, mert csak egy kép.
Ezért csakis a jelennel foglakozok, mert csak hivő vagyok, de nem vallásos és nem akarom elhitetni senkivel, hogy tudom mit tartogat a jövő számára, vagy hova jut, ha befejezi földi pályafutását.
Sokan összetévesztik a vallást, a hittel. Ezek vagy soha nem olvastak Bibliát, vagy mások szemszögén keresztül látják azt, amit ott olvasnak és nem tudnak, vagy nem mernek saját véleményt nyilvánitani.

A Bibliában nincs szó vallásról, vannak bizonyos célzások, amelyeket jól megfontolt szándékkal egyesek kihasználtak és a mai napig is kihasználnak és a hitet, vallássá változtatták.
Akinek csak tudják elcsavarják a fejét és pénzt, vagy egyebet csalnak ki tőle, megigérve neki olyasmiket, amiket földi halandó meg nem igérhet, mert főbenjáró bűnt követ el vele. A vallások kivétel nélkül, megszegik a tizparancsolat egyikét, ellenségeskedésre biztatják még a családtagokat is nem csak a felebarátokat, elfelejtik azt, hogy: – Szeresd felebarátodat…..
Ez minden vallásirányzatra érvényes, akár hagyományos, akár újfajta, de egyik sem a szeretetre épül csak azt hangoztatja, mert azt tudja mindegyik vallási vezető, hogy a Biblia minden sora erre biztat, ezért ha követőket akar, csakis ezt szabad hangoztassa.
Ezt is hirdetik, csak nem gyakorolják, azaz gyakorolják, azt a részét amelyik látványos, akár a szines reklámok, de mögöttük sivár a valóság és jó üzlet van.

Azért, hogy mindenki megértse, adok egy egyszerű példát. Minden vallási irányzat azt hirdeti, hogy csakis az jut menyországba, aki az illető irányzat szabályait betartja. Ha tehát sikerül például bevonni maguk közé egy családból valakit, azt állandóan arra ösztökélik, hogy beszélje rá a többi családtagot is a csatlakozásra, hogy majd odaát is együtt legyenek.
Legtöbb ilyen esetben evilági válás, vagy családi ellenségeskedés a vége. Számtalan ilyen esetet ismerek.
Ekkor, miután lerombolta az igazi szeretetet, lép előtérbe az álszeretet hirdetése, mert ugye alapitványokon keresztül ( ezek adómentességet élveznek) szeretetotthonokba fogadják a szétszóródott családtagokat és ezt már orrvérzésig reklámozzák, mint a szeretet jelét.
Ez főként az újonnan megjelenő irányzatokra jellemző, de a hagyományosak se kivételek, csak egy kicsit kiművelődtek ezen a téren és nem annyira agresszivak. De például az irországi vallásháború maradványai, egyik jellemzőjük.

Mivel jelen időben boldog- boldogtalan alpithat bármit, ha talál elég balga embert, aki neki elhiszi azt, hogy csakis az ővé az igazi vallás, ami addig volt az mind hamis. Úgy elszaporodtak ezek az alapitványok akár a lapostetű az ember intimebb helyein, ha roszz helyen keresi a szexet és nem gondolja át előbb alaposan a következményeit. Hasonlitnak is erre, mert vérszivók, alattomosan csipnek és nehezen lehet tőlük megszabadulni. Nyilvános helyen az ember nem vakarózhat, mert megszólják.

A Biblia bármely sorát találomra kiemelve, egy hozzá értő szaki, elindithat egy új vallást, mert ez az egyetlen olyan irás, amelyiket ahányszor elolvas az ember, annyiféle képpen értelmezheti.
Ez főként az ÚJ TESTAMENTUMRA jellemző és innen jöttem rá arra, hogy Jézus volt az első gyermek aki túljárt az atyja eszén, mert megváltoztatta a törvényeket és szabályokat állitott helyükbe, amelyeket most már kényére -kedvére alakithat bárki. Ez abban az esetben, ha tényleg Isten fia volt, ha meg nem volt az, akkor elbolonditott egy fél világot és ez nem semmi!
Ez azt jelenti, hogy ő volt az első és legagyafúrtabb ügyvéd a világon, aki bármely törvényhez megadta a kiskapukat, szabályozással és következményeként jutott az emberiség ide ahol van.

Isten törvényei egyszerűek, rövidek és érthetőek mindenki számára, csak nehéz betartani őket, ezért jött jól egy kis könnyités és fogadta el szivesen az emberiség az új törvényeket, mert ezeket meg lehet kerülni, ha kimagyarázkodunk, vagy megbánjuk bűneinket.

Ne ölj! Lehetsz tömeggyilkos, sorozatgyilkos, vagy csupán kedvtelésből ölöd az embereket, de ha bebizonyitod, hogy pszihopata vagy és halálod óráján megbánod tetteid, akkor Isten itélőszéke előtt egyenlő vagy velem, sőt…!
Én nem öltem meg senkit, lopni se loptam, csak annyira szerettem a gyermekeim, hogy megdorgáltam öket ( a verés a feleségem dolga, nekem túl nehéz a kezem). Csak annyira tartottam be a törvényeket amennyire emberi gyalóságom engedi és nem bánom meg azt, hogy megkérdeztem a katolikus paptól, miért tart olyan fiatal házvezetőnőt.

A vallások szerint, nekem kevesebb az esélyem Istennél, mint a másik embernek. Ha ez igy igaz, akkor inkább a pokolra kivánom magam, mert ott szerintem jobb társaság gyűl össze.
Egy gondom van azért, mert nem tudom melyek a feltételek, hogy oda befogadjanak.
Ha se ide, se oda akkor hová?…
Ime egy új valami, amin érdemes elgondolkozni, mert azért csak nem nyuvasztok meg valakit, hogy a pokolba jussak, annyira „vallásos” se vagyok, hogy a mennybe, de hát valahol meg kell éljek, ha meghaltam.
Ha itt lézengek szellemként, a végén csak megijesztek valakit, mondjuk aki ateista, vagy vallásos, mert egy hivő ember nem fél semmitől, tudja hogy minden Isten akarata.

Az ateisták külön kategoria. Ők nem hisznek semmit, materialisták, de félnek az ördögtöl!
Ez furcsa nekem egy kicsit, nem is tudtam mindaddig, mig az egyik megrögzött ateista barátom be nem bizonyitotta.
Sétálni akartam egyszer éjfélkor, keresztül egy elhagyatott temetőn, csak heccből, vagy hitemet próbáltam, már nem is emlékszem pontosan miért. A lényeg, hogy szólok a havernak, nem lenne kedve velem tartani. Ismertem nézeteit ezért is neki szóltam, de nem akart semmiképpen ráállni a dologra. Magyarázatként végül kibökte, hogy a szellemekkel azért nem szeretne találkozni, mert jó hogy nincs Isten, tehát ördög sincs, de rossz szellemek vannak és materializálódhatnak…stb. Nem találkoztam szellemmel akkor se és azóta soha.

Pedig sokszor elgondolkodtam, hogy mi lenne ha megtámadna egy, mert ilyen esetben keleti harcművészeti tudományom annyit ér, mint a semminek a pofon. Ilyenkor eszembe jut őseim szelleme és bátorságot ad.
Gondolom se dédapáim, se nagyapáim szelleme nem fogja megengedni, hogy egy jöttment szellem csak úgy megdöngöljön és ségitségemre sietnek, mert ők igazán szerettek, ha néha kaptam is egy-két csárdást és akkor duzzogtam érte, most megköszönöm nekik. Ez az egyik oka amiért nem hagyom itt a szülőföldet, mert nem tudom, hogy meddig ér őseim szellemének keze, igy itthon mellettük biztonságban érzem magam.
Nem tudom mit fog köszönni az új szuperelkényeztetett generáció, amelyiket hangos szóval se lehet illetni, nemhogy vesszővel. Ha legalább egyszer elolvasná valaki a Bibliát, észrevenné, hogy a szeretet kifejezésének egyik fontos eszköze ez. Néha-néha a gyerek valósággal kiköveteli a vesszőzést, ezért ilyenkor meg kell adni neki, én garantálom, hogy ettől csak mélyül a szülő és gyerek között a szeretet.
Nem fog a szülő ilyen szemrehányást kapni:- ha akkor megvertél volna, most nem ülnék börtönben!
Ajánlom tehát a Bibliát, mint kiindulópontot a szeretet gyakorlására, fix pont ez és ha nem is lehet segitségével kimozditani helyéből a Földet, az életünket megváltoztathatjuk.