Válságdíj és váltságdíj

Valamit írogattam és kifelejtettem egy betűt, épp azon morfondíroztam, hogy egyetlen kis betű mennyire megváltoztatja egy szó értelmét, amikor rájöttem, hogy tulajdonképpen a „ válságdíj” hiába értelmes szónak néz ki első olvasásra, még sincs semmi értelme, legalábbis nem volt, az után ítélve, hogy nem jelenik meg se szótárakban, se szómagyarázatokban.
Ezért úgy döntöttem, értelmet adok neki, mert tiszta szégyen, hogy jelen pillanatban amikor annyira tele vagyunk mindenféle válsággal és annyira válságos a helyzet, hogy talán Noé idejében volt csak hasonló, egy szónak amelyik ezzel kapcsolatos ne legyen értelme.
Kezdjük talán a váltságdíjjal, ez mindenki számára érthető és egyszerű, mert ugyebár jönnek a rablóvicsok, elrabolnak egy ágrólszakadtat, akiért váltságdíjként elkérik azt a pénzt, amit összeharácsolt, amióta leszakadt a szegény családi ágról és valami turpisság folytán nagy vagyonra tett szert.
Aki nem értette meg, annak simán és érthetően még egyszer elmondom:-tehát a váltságdíj az az összeg, amit fizetünk valakiért, esetleg valamiért, hogy kiváltsuk valahonnan.
Következzen tehát a válságdíj, az a szó amelynek megpróbálok értelmet adni, hátha felviszi Isten a dolgát és bekerül egy szómagyarázatba, majd ott is marad időtlen- időkig és csak emlékezni fogunk rá ilyen formán:- emlékszel rá édes amikor még díjat fizettünk a válságért!
Mert azt fizetünk a jelen pillanatban minden egyes számlán, kezdve a gázdíjtól egész az esővízdíjig(mert ezt is fizetek akár esik, akár szárazság van) és befejezve az összes kis számlácskával amit a kezünkbe nyomnak, mindenféle kitalációval. Minden új díjra amit kitalálnak, ráfogják, hogy váltságdíj és ez az utolsó, mert ezzel kiváltjuk magunkat a válság karmaiból, de, hogy ez mennyire nem igaz azt az utóbbi évek tapasztalata bizonyítja. Ezért csak fizetjük a díjakat, egyénenként ki-ki maga országának és országonként más országnak, a más országok meg visszaadják kölcsönként saját pénzünket jó kamatra, hogy kilábaljunk a válságból.
Természetesen ennek az lesz a következménye, hogy egy idő után egyes országok nem bírják fizetni a váltságdíjat, a válságért így mindig csak a válságdíjat fizetik és amikor ezt se tudják már fizetni, ekkor következik be az, ami még nem volt, azaz csődöt jelent be az ország.
Azt, hogy ennek mi lesz a következménye, senki meg nem tudná mondani, de higgyétek el mindenki beleborzong, ha rágondol, de ezt ráfogja a hűs őszi szélre.
Visszatérve, gondolom már mindenki aki ezt elolvasta kezdi kapiskálni, hogy mi is az a válságdíj és rájött, hogy nem érdemdíj, amit válságos időkben adnak az embernek, hanem a mi oktalanságunk díja, amit azért fizetünk, mert engedjük magunkat újra meg újra elbolondítani azzal, hogy a válságdíj = váltságdíj.
Higgyétek el nekem, hogy mindaddig míg nálamnál százszor okosabb emberek nem ismerik fel, hogy ennek a szónak is kéne külön magyarázatot adni, sőt olyat kéne tenni amitől beragad a szótárakba, mindaddig csak válságdíjakat fizetünk és sosem váltságdíjat, pedig ej be szívesen tennők, csak egyszer végre kiválthatnók magunkat!
Gondolom mindezek után senki nem foghatja rá, hogy nincs értelme ennek a szónak, beláthatja bárki, hogy nagyon értelmes szócska ez, csak senki nem foglalkozik komolyan vele, mert könnyebb „t” betűvel használni, hisz így egyszerűbb megmagyarázni, ugyanis lehet olyan szómagyarázatokra hivatkozni, amelyeket mások találtak ki.