Elolvasgatva az oldalon megjelenő írásokat, mint minden rendes és lelkiismeretes tag, amelyik tetszik egy kicsit megdicsérem, (nem nagyon, nehogy valakinek felszálljon fejébe a dicsőség, mert az káros hatással van a pszichikumra) amelyik nem tetszik arról is megmondom a véleményem, de nem dicsérem, nehogy megsértődjön a szerző.
Vannak egyes írások, melyek teljesen hidegen hagynak, ezekhez nem szólok, no meg mások melyekhez, vagy melyeket nem értek, ezeknél is inkább néma maradok, gondolom ez így helyes.
Végül vannak olyanok, melyekkel nagyjából egyetértek, de vannak kifogásaim, amiket nem lehet egy hozzászólásban elmondani, így inkább másként szólalok meg.
Itt van például ez a billogó természetbarát írás, melynek szerzője mindenkit megcsonkítana, megvesszőztetne, lefejeztetne, aki csak egy újjal is bántja a természetet.
Nem is lenne vele gondom, de mégis van, mert csak azokra dühös, akik a fák kérgét megkarcolják, azokkal semmi gondja, akik sok száz hektárnyi erdőt elpusztítanak.
Kérdem én, minek a kérgébe vési be egy szerelmespár a nevét, ha majdan nem lesz fa? Nem lenne helyesebb inkább büntetésből házasságra kötelezni, esetleg mellékbüntetésként három gyerek vállalására,(ez öregkorukban megköszönnék majd) ahelyett, hogy a kezüket eltördelők?
A természetromboló nukleáris, meg egyéb kísérletek nem aggasztják, inkább azokkal van baja, akik a nyomorúságtól sz-ni se tudván, a romok között keresnek megkönnyebbülést, megfeledkezve arról, hogy egy jól elsikerült kísérlet, mindnyájunkat a romok közé kergethet.
Ennyit a természetrombolásról, mert utána kiderül, hogy tulajdonképpen mindenkire haragszik, kivétel Kohn bácsi, egy pár cigány, no meg bizonyára saját maga, mivel igaz, hogy nagy szíve és érzékeny lelke van, de azokba nem sok szeretet fér az emberek iránt.
Valami nem stimmöl a sok fellengzős kijelentésben, mert szerintem egy olyan ember, aki a nyomorultakat adóztatná, annak nem jó az értékrendje.
Az igaz, védeni kell környezetünket, de ha már oda fajul a dolog, hogy embert gyilkolásznunk, meg kínoznunk érte, mégpedig kisembert, aki kevés kárt okoz, aki meg sokat, arról teljesen megfeledkezünk, ez sem helyes értékrendre vall.
Ellentmondások vannak, ezért szerintem ez nem egy őszinte írás, inkább valami propaganda szerűségnek érzékelem.
Nem értem ezt, egyfelől a természet iránti nagy szeretet másfelől az emberek iránti gyűlölet, nekem valahogy nem áll össze a kép.
Kár, hogy a jó gondolatok elvesznek a sok dühkitörés közepette.