Visegrádi királyi vár rövid története

A Visegrádi-hegység gyönyörű, festői vidéken épült a Várhegy 328 méter magas csúcsán. Az idén 2009- ben ünnepli születésének 1000.dik évfordulóját. Közel 100 évig (1323-1408) királyi palota, és a magyar királyok hivatalos székhelye, a tatárjárás után ország védő vár is több évszázadon át. Leginkább az Anjouk, Zsigmond király és Mátyás király kedvelték Visegrádot, és uralkodásuk idején virágzó szellemi és királyi udvari élet jellemezte. Budapesttől északra mindössze 30 kilométerre fekszik, így népszerű kiránduló hely, de történelmi és régészeti jelentősége is kiemelkedő. A 14. században Altrum Castrum (magasabb vár) néven vált ismertté, majd kapta a Visegrád nevet, de a Habsburg uralom idején Plinteburg néven emlegették. Visegrád történelme sokkal régebbi, mint azt az első írásos dokumentumok bizonyítják. A régészeti feltárások , neolitikus, rézkori, bronzkori telepek maradványait hozták a napvilágra. A rómaiak korában 6 őrtoronnyal védett katonai tábor létezett. A 6-9 században a város területén avarok és szlávok telepednek le, majd a Pannon síkságán honfoglaló magyarok veszik birtokukba Visegrádot. Visegrád modern története I. Szent István magyar király uralkodásakor kezdődik, aki a Sibrik dombon létrehozza az első vármegyei várispánságot, amit 1009-ben először említ írásos forrás. A tatárjárás után indul meg a visegrádi várrendszer kiépítése. A Várhegyen álló Fellegvár völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral, amit később Salamon toronynak neveznek el. Visegrádon volt 1335-ben a híres királyi találkozó, amikor Károly Róbert magyar király találkozott János cseh királlyal és III.ik Kázmér lengyel királlyal, valamint a Német Lovagrend képviselőjével a Braunschweigi Luther herceggel. A lengyel király és a Német Lovagrend képviselője szerződést írt alá Dobrin visszaadásáról Lengyelországnak. Magyarország a török hódoltság idején három részre szakadt, ekkor Visegrád elvesztette politikai és katonai jelentőségét. Visegrád történetéhez tartozik, Janus Pannonius nevelője vitéz Mihály itt raboskodott.
A Vár története
Egészen a 11.századig vándor népek letelepedési helye, római erőd, ispán vár. Az 1241-42-es tatárjárás után épül ki a ma is látható várrendszer. A visegrádi várrendszer kiépítését karbantartását főleg az Anjouk, Zsigmond király, és Mátyás király végezték, uralkodásuk alatt Visegrád virágzásának legszebb korszakát élte. Visegrád története, fekvése, környezetének szépsége számos magyar költőt is megihletett, mint Arany Jánost, Petőfit, Áprilyt.
Fellegvár.
A Várhegy tetején a vaskorban már létezett egy erődítés, annak helyére építette IV Béla felesége a Fellegvárt. A háromszög alaprajzú Fellegvárt három torony védte. A 13.ik században Károly Róbert külső várfalövvel egészítette ki, a külső várban palotaszárnyakat emelt.
Fia I. Lajos folytatta az építkezést, majd 1400 körül Zsigmond király felépítette a harmadik falövet a külső toronnyal. Mátyás király a palota szárnyait teljesen felújítatta. Az Anjouk idején itt őrizték a koronázási ékszereket . A vár 1540-ben súlyos háborús károkat szenvedett és 1544-ben a törökök kezére került. 1595-1605 között a vár újra keresztényeké. 1684-ben a török seregek újból sikeresen megostromolták, de a várat nem tartották meg, mert a várat katonai célokra alkalmatlannak itélték, ezért elhagyták. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 től vontatottan haladt több szakaszban, amíg elkészült az 1960-as évek közepére
Alsóvár-Salamon-torony
A Salamon torony a 13 század közepén épült, de az Alsóvár a felső várral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert uralkodása idején a hatszögű lakótornyot királyi szálláshelyé építette át.1490-től a fellegvár a koronaőrök kezére került, az alsó torony a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták.1540-ben a lakótorony déli részét Ferdinánd katonái rombolták le. A török háborúk után a várrom feltárását Vikotorin József kezdeményezte 1971-ben, a lakótorony helyre állítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a lakótorony helyreállítása elég lassan haladt, mai formáját 1959-1964 között nyerte el.
A királyi palota
1323–ban Károly Robert Visegrádra helyezte székhelyét és a városban királyi házat építetett. A ma romjaiban levő épület a 14. század utolsó negyedében épült, részen még Lajos, részben Zsigmond király uralkodása alatt, akik több lépésben palotává bővítették. A 123mx123m-es szabályos elrendezésű palotához északi részén kertet alakítottak ki, a régebbi királyi kápolna helyén kolostort építettek. 1405-1408 között Zsigmond a székhelyét Budára tette át , ezután Visegrád csak vidéki rezidenciává vált. 1476-464 között Mátyás király a palotát gótikus stílusban felújítatta. Az épületet az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület idővel rommá változott. A palota romjainak feltárása 1934-ben indult el, és a napjainkig tart. Műemléki helyreállítása során az egykori palota és a királyi kert készült el. Ma az Alsóvárban és volt királyi palota épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai működnek.
A visegrádi vár történetéhez tartozik Zách Felicián véres merénylet kísérlete Károly Róbert magyar király és családja ellen 1330 április 17-én. A merényletkísérletben a gyermekét védő Erzsébet királynő is megsebesült. A fáma szerint a merénylet az apa bosszúja volt a királyi család ellen, mert Zách Felicián szép lányát, Klárát Erzsébet segítségével csábította el az akkor éppen Magyarországon tartózkodó Kázmér herceg. A király a merénylet után Zách Felicián egész családját „kiirtotta”! Ez visegrádi véres palotai történet számos festőt és költőt megihletett így Madarász Tibor híres festőművész a magyarság hősévé emeli Zách Feliciánt az apai önérzetében megbántott merénylőt. Zách Felicián tettéről először Heltai Gáspártól olvashatunk irodalmi krónikát. Később Arany János írja le a történet harmadik változatát, mert Arany János már a megesett lány szemszögéből meséli el a történetet.
Egy másik jelentős történet a Szent Korona ellopása a visegrádi várból. A Szent Koronát közel 200 éven át Visegrádon őrizték az ország rendjei azaz az Országgyűlés által kiválasztott koronaőrök. 1440.február 20-21 virradó éjszakán Erzsébet királyné utasítására Kottaner Jánosné udvarhölgye az örök éberségét kijátszva a Szent Koronát ellopja. A szent Koronára azért volt szüksége Erzsébet királynénak, hogy született fiát V.Lászlót királlyá koronáztathassa, ami meg is történt Komáromban, majd néhány hónappal később Fehérváron. A szent korona végül is III. Frigyes birtokába jutott, ahova Erzsébet királynő menekült. A Visegrádról ellopott koronát Mátyás király 80 ezer aranyért vásárolta vissza, ismert a történelemből, hogy Mátyás király 6 évig korona nélkül uralkodott.