Böngészés: nyugalom
szökevény tegnap százszorszép szikráival takaró az éj
Már sátrat bontott az alkony, útnak indultak a csillagszekerek. Nem vagyok nálad, mégis veled.
Égi mesének nyögés a vége, torz sóhajként, ahogyan földbe ér. Küzdeni hívatott s hibáitól egyre dicső újrakezdést remél. Ördögi tánc…
Mielőtt ide betérsz, fürdesd tisztára lelked, cseréld ünneplőre hétköznapi gúnyádat, mert tiszták a szavak, melyek itt várnak. Bánat magvából csíráztak,…
Ha már kivet magából a világ, menekülj el oda, ahol senki se lát, szabadra tisztulhatsz kötöttségek nélkül, pezsdülnek sejtjeid, lelked…
A város mozdulatlanul figyelt, majd egyenként hunyták le szemüket az álmos ablakok. Az éjfél ünnepi díszben hallgatott, megérintett ez a…
Amíg alszol, írok neked egy verset – csak csöndben, nehogy felébresszelek, szófogadó a papír, nem pisszen, nem sercen a tollhegy…
Átsejlő szürke köd mögött élet talált rám sok kacat között; tiéd e szivárvány-világ, virágot hintenek az őszi fák – a…