A farkas

A farkas szelíd, szép, okos, hűséges és intelligens állat. Ez utóbbi abból is kitűnik, hogy kerüli az embert.
Élne szépen, békében, családja körében, ha hagynák. Ja, hogy ennie kell, ez természetes, vagy nem? Húsevő, így megtizedeli a növényevőket, melyek, ha elszaporodnak, mindent kiirtanak, óriási károkat okoznak. Többnyire a gyengét, a sérültet kapja el, így megmarad az erős, aki tovább viszi az életet.

A farkas tudja, hogy családban az erő, ezért elfogadja a tekintély elvet, melyet nem továbbképzésen, drága pénzen szerzett. Az árván maradtat segíti, felneveli. A sérültet eteti. Bár élhetne 13-16 évet, átlagban nem él csak 5-6-ot, mert az ember csak úgy hobbiból kiírtja. Mit számít neki, hogy várja-e a családja? Az ember erős, mert van puskája és furfangos agyával kifundálta, hogy a farkast embertársaival megutáltassa. Ravasz, vérengző a farkas, ezt híreszteli, jó, ha a bölcs farkas őt messzire kerüli.

Az ember, aki megöli azt is, akit nem kell, és nem azért, mert éhes, hanem mert uralkodni akar földön és égen, mert kegyetlen, aki „játékból” gyilkol, ő mer másra rosszat mondani, s teheti, mert a farkas nem tud emberi nyelven beszélni.
Mindent kiírt önelégülten, mert nincs annyi esze, hogy békességben éljen a természettel. Megmérgezi az eget, a földet, és a tengert. Kivágja a fákat és elpusztítja az állatokat. Saját „rendjét” érvényesíti, mely anarchia, s melynek következményeit előre nem láthatja. Nem is látja, mert nincs benne alázat, belátás, nincs benne bölcsesség, csak öntelt üresség.

Nem a farkas ette meg a nagymamát, hanem a vadász lőtte le a puskájával, hogy elvegye csekélyke nyugdíját, vagy valaki más, de nem, nem a farkas, mert ő nem eszik embert.
Nem a farkas csalja meg a párját és hagyja el utódját, hanem az ember, mert megunta és már nem kell.
Nem a farkas lázad a rend ellen, mely a védelmét jelenti, hanem az ember. Ő a legádázabb, ő a kiismerhetetlenebb, tőle kell félni, mert mindenre képes.

Farkas, te nemes, szép és intelligens állat, már sokan hiányolnak. Igaz, hogy előbb kiirtottak, de rájöttek arra, hogy kellesz. Megpróbálnak újra betelepíteni téged. Ja, és védett állat lettél. 250 E Ft az eszmei értéked, de azért csak légy óvatos, az ember ravasz és azon van, hogy kijátssza a törvényt. Mit érdekli őt az eszmei érték? Sőt, talán még egy kocsmában el is dicsekszik azzal, hogy milyen értékes farkast terített le. Szóval, nem árt az óvatosság. Az embernek nem szabad hinni. Szeresd te csak a hűséges párodat, hozzad össze családodból a falkádat és semmitől és senkitől se félj, csak az embert kerüld, mert kiírt mindent maga körül!

A farkas falkavezérnek termett.
Szép volt, erős és rátermett.
Meglátta a kislányt, ki megtetszett neki.
Igyekezett magának megnyerni.

A lányka nem adta könnyen magát,
végül családot alapított az ifjú pár.
Az apa ott volt mellette, mindenben segítette.
A falkát összehozta, nejét és gyermekeit táplálta.

Ám egy napon a vadász leterítette,
nejét és gyermekeit a falka etette.
Ne bízz az emberben kicsi farkas gyermek,
emlékezz, arra, hogy bánt őseiddel.

Kiirtotta mind és most hiányzik neki,
de szeszélye kiszámíthatatlan, ne higgy neki!