"Kedves családom!
Elfáradtam!Belefáradtam az állandó veszekedésekbe,hogy minden és mindenki fontosabb mint én.Már rég nem érdekelt titeket hogy mi zajlik körülöttem!Csak a húgom,húgom…
Kérlek ne haragudjatok!
Most már Boldog vagyok!"
-A család az asztalnál ül.
A lámpa fény pontosan megvilágítja minden jelenlévő arcát!
Az asztalnál egy üres szék.
Meglepő módon mindenki boldogan csámcsog,közben csacsognak!
Családias a hangulat!
-Kis idő múlva megcsörren a telefon.
-Az anya felveszi.
-Elmondja a hallottakat a család többi tagjának,majd zokogva,összecsuklanak térdei s' a földön landol.
-A húg csak némán bámul,látja hogy baj van.Az anyához lép,majd együtt érzően átöleli!
(Nem érti a kis négy éves fejével mi történik!)
-Az apa.
Kifejezéstelen arca pontosan látható.Nem mozdul egy arcizma sem.Csak ül tovább,majd meggyújtja cigarettáját.(A fia sokszor rászólt hogy ne szívja már azt a nyomorult cigit)
Majd folytatja az étkezést!
-A fiú.
Erről már mit sem tud,már nincs köztük!Sose tudja meg mennyire szerették!
Őrökre "elment"!
2 hozzászólás
Mit akartál mondani?
Eymás után (a családtagok) mondanak valamit, végül
utolsó a fiú, ugyanúgy néz ki, mintha mondaná (mert nem közli az olvasóival,) hogy csak otthagyta őket, vagy meghalt, de akkor hogyan közli a leírt szöveget, arra ki kellett volna térni.
Üdv.
Nem mindent kell tudni,nem minden kérdésre van válasz!Meg kell érteni,és a cím alapján ha valaki meg akarja meg tudja érteni!