Péntek van, már nagyon vártad ezt a napot. Tudtad, hogy a sok munka és gyakorlás előbb-utóbb sikert kovácsol életedben, annak minden területén. Szorgalmasan gyakoroltál eddig is, a dalokat egymás után énekelted, hogy megtanuld a szöveget. Mindenre oda kell figyelned, a hangodra, a ritmusra és a zenére egyaránt. Ma van az első meghallgatásod.
Az indulás előtt is gyakorolsz, érzed; szíved erősebben dobog, de biztatod magad: „Sikerülni fog! Mindenképpen megcsinálom!”
Elindulsz otthonról, táskádban az mp3-lejátszód. Felszállsz a buszra és bekapcsolod, az általad kiválasztott zenére lépteted. Az úton végig a már jól ismert dallamokra figyelsz, követed a szöveget.
Nemsokára megérkezel a meghallgatás helyszínére. Egy tízemeletes épület, amelynek 8. szintjén található a stúdió, ahova mész. A bejáratnál a portás észreveszi, hogy várakozol. Kinyitja neked az ajtót.
– Jó napot kívánok, Hölgyem, miben segíthetek.
– Jó napot kívánok. A meghallgatásra jöttem.
– A stúdió a 8. emeleten található. Ezen a folyosón forduljon balra, és ott beszállhat a liftbe.
– Köszönöm szépen a segítséget.
Mész tovább a folyosón, megtalálod a liftet és beszállsz. A kapcsolótáblát nézed, majd megnyomod a 8-as feliratú gombot. Elindul a lift és viszonylag hamar fel is érsz a célhoz.
Az ajtó már nyitva van, kopogtatnod se kell. Már vártak rád.
Belépsz a helyiségbe, éppen az előszobába érkezel. Egy bajuszos, 50 körüli férfi vár rád, mellette a titkárnő, akivel telefonon egyeztetted az időpontot. Hosszú feketésbarna hajú, veled azonos magasságú és barna szemű. Ildikónak hívják.
Hamarosan sorra kerülsz, pár perc felkészülési időt kapsz még. Gyorsan elkészíted sminkedet, mert a zenei stílus és a fellépés erősebb színeket igényel. A szemedre sötétzöld szemhéjfestéket teszel, ajkaidat bordó színű rúzzsal színezed. Hosszú hajadat kibontod, a hajgumit elteszed a táskádba.
A zenészek is készülődnek, amint a producernek átnyújtod a demó lemezed. Épp tegnap készítetted ezeket a felvételeket, egy próba után.
Pár perc múlva felcsendülnek az általad jól ismert dalok, énekelni kezdesz. A zeneszámok végén mindenki megtapsol téged.
A producer az elhangzott 14 dal után egy kis időt kér. Visszakísér téged az előtérbe. Már itt nem izgulsz. Idegességed még akkor elmúlt, ahogy felléptél a meghallgatáshoz előkészített mini színpadra.
Tíz perc után ismét behívnak.
– Gratulálunk, Ágnes! Ha vállalja, a közreműködésünkkel és segítségünkkel megjelentetheti első albumát!
– Jaj de jóóó, köszönöm a lehetőséget! Igen, ez az, amit mindig is szerettem volna!
Örömödben kicsordul néhány könnycsepp szemedből, de te végre boldog vagy, hisz ebben a pillanatban érted el mindazt, amire egész életedben eddig vártál.
5 hozzászólás
Szia!
Maga a történet, főleg ha valós is nagyon tetszett, viszont a meghallgatás előtti izgalmat és a siker örömét hathatosabban is kifejezhetted volna., Persze ez csak az én privát véleményem!
Barátsággal Panka!
Szia!
Én adok rá egy ötöst, mert díjazom a kreativitást, és mivel prózában nem vagyok túl gyakorlott, nincs is jogom kritizálni.
Még egy magunkkal megtörtént esetet sem könnyű irodalmi szinten megfogalmazni.
Ez most szerintem elég jól sikerült.
Üdv.:Tamás
Kedves Aprhodite!
Mivel a címe is sikerélményrő beszél, ezért kicsit több lendületet kellene a vinni a z írásodba. Ahogy ilyen "nagy" események előtt viselkedünk az életben is! Ugyanis így szó szerint kicsit prózai lett. Egyébként szép tiszta magyaros fogalmazásod nagyon jó, én azt ajánlom, hogy a prózát is többet kell gyakorolnod. Egyetértek Pankával.
Szeretettel: Kata
Kedves Aphrodite!
Gratulálok a sikeres meghallgatásodhoz! Köszönöm, hogy velem is megosztottad ezt az élményt, bár a dátumból látom, hogy már régebben történt…
Azóta azért nem írsz, mert énekelsz? 🙂 🙂 🙂
Judit
Kedves T. Pandur Judit!
Sajnos a meghallgatás óta semmi sem történt ezen a téren, pedig el tudnám fogadni, hogy ez legyen a karrierem. De nem hagytam abba az éneklést ennek ellenére sem, itthon szoktam énekelni, ha egyedül vagyok.