Történt egyszer, nem hiszem, hogy mostanában, hogy kizöldellt egy ág a szomszédságban!
Idáig ebből baj nem is volna, ha árnyéka nem vetülne a szomszéd portájára. Márton és Ádám, hiszen róluk, a zöldellésig jó szomszédokról van szó, ezen szó szót követve hajba kapott. Menteék Ők a bíróságra, a bíróságnak tájékára! Nézzék már meg, mondja Márton, a zöld ág belóg engem zavarón! Nem tudok ott napozni, tenni-venni, szórakozni. Nem tudom miért kell ennek az ágnak a telkem sarkát takarni! Ádám sem volt rest. Bizonygatta, hogy Övé a fa, de arról, hogy az ága mer re hajlik, nem tehet! Egy szép ágat Ő le nem fűrészeltet! A bíróság döntése szigorú: érjen véget e háború. helyszíni szemlét rendelnek el, de a sok munka miatt csak késő ősszel. Megidézik a feleket a szemlére, hogy menjenek el. A szemle során az ítélet:? zöld lomb híján árnyék sincsen. Nincs tehát, mi akadályt jelentsen! Ádám az ítéletet megértette, Márton megfellebbezte. Újabb bíróság. Folytatódik a háborúság! Újabb tárgyalás tavasszal, de nem jutottak közelebb egy arasszal! Szemle a sok bírói munka miatt ismét csak késő ősszel. Lomb híján a bíróság egyetért a hatóság legelső ítélettel. Évek teltek, évek múltak. Egy vihar véget vetett a perpatvarnak. Kicsavarva a fát nyomban eldobja más irányba! Egyenest ki az utcára! Most Ádám Mártont újra perli, mondván, hogy talán már a vihart is Ő rendeli? A bíróság nem ad helyt neki! Mivel a szél elült, pertárgy híján az eljárást megszünteti! Két ember csücsül fenn az égen a felhő szélén. Meghaltak már régen, de nem tudnak kibékülni odafenn az égen! A per tárgya most közöttük az, hogy a mennyei fény miért a másikra süt! Mire Szent Péter így szól, miközben a fejére üt: Nem békültetek ki a Földön, itt is háborúztok, itt fönn, legyen peretek ítélete: az örök sötétség léte. Csak ti éljetek örök békétlenségben, de tanulják meg az emberek, éljenek már végre békében itt fönn és lélekben és testben a Földön ott lenn! Így intette Péter a két örök békétlent! Vajon mi mindég így élünk idelent, hogy Péter szavai szerint legyünk majd ott, fenn? Ne utánozzuk Mártont és Ádámot, a két békétlent, hiszen egyformán szép és jó a béke odafönt és idelent!