Az ég palástja földig ér, teríti csillagok neszét. Kinek dalolnak?
Csak a csend, az a végtelen, kimért, fáradt csend uralkodik. Szigorba hull a szó.
Az ének tisztán hallható, mert dalokba bújt a Tejút minden aprócska fénye, ütemre jár, pedig szűkös szólamokba szenderül varázsuk.
Koncertet hint az éj, a fülnek kellemes.
A könny csak játék? Úgy nem érdemes…
Sírni csak hittel lehet, mert minden csöppjével újabb csillag ébred. Egy-egy fényes gyöngyszem a színkörön, de fönt is, mint ahogy a lélekben lent… öröm.
Hogy álom ez? Talán igen. Az is lehet, hogy valós látomás, hol a béke hallgatag, mert szótlan íze van.
Bátor az, ki bátran hisz a percben, kiben az ég a föld felé rohan.
Az ég palástja földig ér, teríti csillagok neszét. Kinek dalolnak?
álom az évszak
tavaszból nyárba fordult
álmos gyöngybetű
18 hozzászólás
Kedves Kankalin!
Gyönyörű képeket festettél- "Sírni csak hittel lehet, mert minden csöppjével újabb csillag ébred." Imádom- mint minden írásod, ez is nagyon remek!!! szeretettel: hundido
Szia hundido! 🙂
Örülök, hogy tetszett ez az írás. Jólesett, hogy kiemeltél belőle egy gondolatot.
Köszönöm, hogy nálam jártál. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalinka kedves!
Csak arra kérlek, ne hagyd abba a meséd, ki lesz akkor, ki nékem verseket mond? Ne hagyd, mert kék tintád gyorsan kifogy, vigyázz rá, legyen mindig, ki rád tekint… Rá úgy vigyázz, mindig legyen, ki érti miért gyötröd magadat! Ne sírj gyönyört, ha könnyezel, én majd üzenek néked, mit tenned kell, akkor se, ha ajkad ízére vált, hidd el, mindig akad néked legalább egy jó barát!
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Itt is elolvastam. Köszönöm szépen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Képzeld, Kankalinka, az előbbit a Tintafolt versedhez írtam, s mivel ott, mentettem, miután ezt is megírtam és mikor ezt is mentettem, nem az idevaló, hanem újra a korábbi ide is ellandolt. Pedig közben már írtam más vershez is. Úgy látszik, ma nincs szerencsém, mert Dodesznél is elszállt…
Ide pedig – ha jól emlékezem, a következőket írtam. Nagyon tetszik a haibunod – prózaversben megírva. Érdekesek, szépek a gondolataid, az egész vers az égen lévő csodákkal, csillagokkal…
S nekem is nagy kérdés, hogy az égi csillagok vajon kinek dalolnak?
Szeretettel olvastam: Kata
(De nehogy elszálljon megint!)
Szia Kata! 🙂
Úgy látom, ez most nem szállt el, hiszen megérkezett hozzám. 🙂
Örülök, hogy tetszettek a gondolatok. Nem prózaversnek szántam, csak hátradőltem, és hagytam a spontán áramlást. A véletlen műve, hogy rímek is vannak benne.
Köszönöm, hogy foglalkoztál vele(m). 🙂
Szeretettel: Kankalin
Örülök, hogy olvashattam ezt a gyönyörűséget. Csodás álmot indítottál el kedves Kankalin.
Nagyon megfogott!!!
Szeretettel gratulálok: Ica
Szia oroszlán! 🙂
Ha csodás álmot indítottam benned, az jóleső érzés.
Köszönöm, hogy engedted magad sodorni. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Végig, ahogy olvastalak, lágy ringatást éreztem, Földanya ölén voltam, és fényéneket dúdolt nekem az Ég!
Köszönöm!
Szia eferesz! 🙂
Ha ringatást éreztél, annak csak örülni tudok.
Köszönöm, hogy zeneileg is átérezted. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nekem a közepe tetszett a legjobban.
Szeretettel: Ági
Szia Ági! 🙂
Köszönöm szépen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Nagyon szép belső ritmusokban hoztad, és ebben formában most is nagyon szép, plasztikus, telt alkotást olvashattam tőled, nagy örömmel tettem.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Örülök, hogy ráéreztél a belső ritmusra. 🙂 Néha-néha előfordul velem, hogy azonnal szeretnék valamit elmondani, mert feszít, de versben az idő rövidsége miatt nem tudom.
Akkor folyamodok ehhez a formához.
Szeretek megnyilvánulni benne, mert sok érzelmet, belső megélést, tusát lehet így átadni, méghozzá spontán.
Köszönöm, hogy elmondtad véleményed. Örömmel vettem. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Igen az első, amit éni is észleltem, valóban a belső ritmus volt. Annak a tiszta és őszinte álombéli valóságnak a lüktetése, melyet annyira szeretnénk megélni a mindennapokban. Hiszen ami abban az állapotban egyszerű és természetes, sokszor felemássá sikerül a nappali életben, elfojtásra kerül, csak vágyott utóérzete marad. Azok az igazságok, melyeket rövid, hatásos gondolatként megosztasz, alapvetőek: "A könny csak játék? úgy nem érdemes" Sírni csak hittel lehet" Bátor az, ki bátran hisz a percben", mind-mind megélni vágyott nagyszerű érzések! Erőt képviselnek, örömmel és magabiztossággal töltik el a gyengét, ihletett pillanatról árulkodnak. Szép az álomvilágod, s ha elfogadjuk, hogy ez egy álom, mint ilyen biztos, hogy értékkel tölti meg az éber hétköznapjaidat. Gyöngybetűidet szívesen követem.
Szia zsoló! 🙂
Elnézést kérek, csak most vettem észre, hogy írtál ehhez a haibunhoz.
Látom, elgondolkodtatott. Végülis ez az egyik célja ennek a műfajnak, a másik a belső megélés.
Összefoglalva: gondolkodás és gondolkodtatás.
Köszönöm, hogy elidőztél vele. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Tetszik ez a Haibun.Csak felnéztem, de megyek is.Tetszett.
Szeretettel:Ági
Szia Ági! 🙂
Köszönöm szépen, hogy benéztél.
Örülök, hogy tetszett. 🙂
Szeretettel: Kankalin