Gábor 37 éves, nőtlen, egy telekommunikációs cég vezető beosztású embere. Havi jövedelme a magyar átlagfizetés hétszerese. Kedveli az elegáns ruhákat, a drága sportkocsikat, az egzotikus luxusnyaralásokat és a szép nőket. Külsejére meglehetősen sok pénzt és időt fordít, a megjelenés mindenekelőtt. A hölgyek által közkedveltnek számít. Afféle jó partiként tartják számon. Barátnői, akik általában csupán alkalmi partnerei, szinte sorban állnak nála, amit igyekszik maximálisan kihasználni. Szeretőit szereti szintúgy kényeztetni, mint saját magát: utazást, éttermi látogatást, drága ajándékot soha egyetlen aktuális kedvesétől sem von meg. Egyébként keményen dolgozik, kevés szabadidővel rendelkezik. Viszont szabadidejében maximálisan habzsolja az élvezeteket. Semmi jót nem hagy ki az életből. A testi és lelki jólét megszállottja.
Ez a hét is pont úgy indult, mint a többi. Nem kelt túl korán. Jót nyújtózva kikelt ágyából. Oroszlánfigurás mamuszában elcsoszogott a fürdőszobájába. Menet közben vetkőzött, Micimackós pizsamájának előbb felső, majd alsó részét is elpotyogtatta maga után. Hanyagul félre rúgta éjszakai alvóruháját. Nem gond a rendetlenség, 67 éves édesanyja úgyis takarít utána, amint kilép a szobából. Focilabdás alsóneműjét csak a csukott ajtó mögött penderítette le magáról. Borotválkozott, fogat mosott, belőtte dús, göndör haját, de semmit nem tett helyére maga után. Piperézkedés után visszavánszorgott a szobájába. A szobainasra már az éjszaka kitette édesanya a friss, tiszta, vasalt szettjét, amit szófogadóan fel is vett magára. Elégedetten simította végig magán a puha, illatos anyagot, még érezte édesanya öblítőjének illatát. Élre vasalt nadrág, ránctalan ing, csillogó cipő, luxusóra, némi méregdrága parfüm és már galoppozott is lefelé az étkezőbe. Édesanya angyali mosollyal fogadta egyetlen fiacskáját. Már libbent is a mesefigurás műzlistállal, gyermeke elé tette. Friss tejecskével töltötte fel és beleszórta a finom, vitamindús gabonapelyhet. Édes gyermeke kezébe nyújtotta a kanalat és szűnni képtelen meghatódott mosollyal nézte, amint 37 éves kisfia elfogyasztja könnyű, egészséges reggeléjét. Nem beszéltek. Édesanya már rutinból tett mindent és egyébként is olvasott gyermeke gondolataiban.
Fiacskája ügyesen elfogyasztott minden cseppet a tálból, még nyújtózott egyet, kicsit babrált az órájával, igazgatta az ingét, simítgatta a haját. Úgy érezte ma is tökéletesen van. Persze, még a nyakkendő hiányzott a kollekcióból. Édesanya dehogy felejtette el. Már suhant is a mosókonyhába, ahol percekkel ezelőtt vasalta makulátlan simává az öltözék kiegészítő darabját. Lábujjhegyre pipiskedve kötötte kétszer akkora gyermeke nyakába a kultúrmadzagot, igazgatta, belőtte neki, amit Gáborja büszkén felszegezett fejjel tűrt. Édesanya még gyorsan egy puha rongyocskával letérdelt fia elé, hogy jól felfényesítse a cipőt, ami már amúgy is vakított a fénytől.
Az utolsó simítások után már csak a bőrtáska kellett a hóna alá, amit az idős asszony, mint egy bábunak, úgy csukta gyermeke karja alá. Aztán Gábor kilépdelt egyenes, büszke tartással. A bejárat előtt állt az autója, amit édesapa minden reggel pontban a reggeli étkezés időszakában kigördített a garázsból. Nem is köszöntek egymásnak. Édesapa lenyűgözött ábrázattal nézte, amint gyermeke elhajt szuperjárművével. Már édesanyával együtt integettek a távolodó autónak. Istenem, megint egy szép nap, amikor a tehetséges, sikeres és jól nevelt fiuk emberek százainak dirigál. Ez a gyerek mindent elért. Hát miért ne érdemelne extra kitüntető figyelmet és gondoskodást?
Bizony, gyorsan be is mentek a házba. Mosás, főzés, takarítás. Mindennek ragyogni és illatoznia kell, hogy éjszaka, mikor fáradtan és agyonhajszoltan hazatér Gábor gyermekük, az őt illető kifogástalan renddel fogadják. Az sem baj, ha Gábor nem egyedül érkezik. Hiszen annyiszor megesik, hogy hölggyel, akár többel állít haza. Nem probléma. Többfogásos étel, hideg pezsgő mindig van a hűtőben. A diszkréció pedig csak természetes. Ha pedig éppen úgy adódik, hogy Gábornak üzleti ügyei adódnak, netán egy váratlanul jött utazás, nos akkor édesanya akár még az ágyból is kipattan az éjszaka közepén, hogy összekészítse gyermeke utazó felszerelését. Ilyenkor percek alatt pakol össze és amikor Gábor dudál a ház előtt, jelezvén, hogy kéri a csomagját, édesanya alázatosan szalad vele. Hiszen Gábornak minden perce be van osztva, neki nincs ideje pitiáner pakolással foglalkozni. És különben is, édesanya és édesapa csak unatkoznának nyugdíjas életecskéjükben. Hát csak jót tesz velük, hogy foglalkoztatja őket. Hiszen ki ne tenné meg ezeket az apróságokat egy okos, sikeres, jól kereső gyermeknek?