A Négyes királyság hegyein és a Ragasztó tengeren is túl, éltek a Talpmancsok. Kedves, békés nép voltak. Értékeiket ugyan bőszen védték, tudományukat pedig örömmel bővítették. Volt egy hatalmas talpuk, három szemük, medveszerű testük. Két hatalmas fülük is nőtt, hogy keretezze krumpli orruk. Békés, nyugodt társadalomban éltek, de ezt felbolydította Bromír, a vétkes. De ez csak később ragadt rá, ne rohanjunk előre. Messziről jött utazó volt és elmesélem nektek történetét.
Szakadt rongyokban érkezett Mancs-völgybe, de ezt ékes szólással közölte.
– Messziről jött vándor vagyok,
ételt, italt remélem kapok – rikoltotta az "utcán", majd összeesett.
Bevitték a törzsfő házába, s ott altatták. Másnap délig szunyált, majd az ebéd illatát megérezve, megkívánta a kaját.
– Irgunduk vogymuk ín. – Mutatkozik be a talpmancsok sajátos nyelvjárásával a törzsfő, ki vigyázta az utazó álmát. – Szeretník kírni ítkezz velunk.
– Az enyém egész szolíd
becses nevem Jó Bromír. –
felel kecses nyelvvel, s megtoldja éhező tekintettel.
– Korgó gyomrom felel helyettem,
tálamat gyorsan töltsed tele!
A Talpmancsoknak tetszik az ékes szólás, kiszolgálják, kérik: "Mestör tanítsál!". Ezen felbuzdulva, megvezeti őket "Jó" Bromír, kinek feltett szándéka, hogy jól nem okít.
~ Fogja a hóhér tanítani,
inkább nagyot fogok szakítani. ~ határozza magában, hisz ebből él évtizedek óta.
– Szívesen tanítom a népedet,
csak hagy pihenjek elébb székeden. – azzal kellemes álomba merül, immár teli gyomorral, horkoló torokkal.
Átdurmolja a napot a kis kegyenc, nem zargatják, várnak, hagyják aludjon amennyit szeretne. Éjjel aztán felpattan Bromír szeme, no meg a kincstár fedele. De nem talál ott egyebet, csak értéktelen szemetet.
– Fene a barbár szutykokba,
megyek inkább a szurdokba! – rikoltja vérben foró szemekkel, s megintul keletnek.
Felkelnek a hangoskodásra a mancsok, és üldözik a barmot. Etették, itatták, ígéretét megszegte, kincstárukat feltörte. Utol érik ugrálva, megleckéztetik klumpával. Bromír nem jajgatott eleget, most szava kísért a rengetegben.
– Jajj anyám gonosz voltam,
átvertem azt ki oltalmaz.
Megbosszulták most a vétkem,
remélem őket is kísértem!
Kerülik azóta a rengeteget, melyet átkereszteltek Álszent ember-nek. Mert ahány országuk határát átlépte, mind a rengetegben végezte.
8 hozzászólás
Kedves Balázs!
Igaz, én épp'hogy kinőttem már a mesék korszkából… mégis. örömmel olvastam alkotásodat. Jól írsz, ha szorgalmas leszel, biztosan sikerrel fogod alkotni a prózákat és verseket is.
Örömmel látom, hogy fiatal létedre, már tervezgetsz. Kívánom, hogy beváljanak vágyaid és azt is, hogy nálunk, a Npvilágnál jól érezd magad.
Szeretettel: Kata
Jópofa írás, nekem nagyon tetszett 🙂 A rímek is jól sikerültek és a prózai módon megfogalmazott részek is jók voltak. A csattanó lehetett volna talán ütősebb egy kicsit illetve szerintem nem kellett volna prózát keverni a rímek közé. Önmagában a prózai és verses részek is jók voltak, de így keverve kicsit felemás a hatásuk. A tehetség igen erősen megmutatkozik, szóval nem lesz itt gond 🙂 Ami most még nem tökéletes, azt a gyakorlat majd megoldja.
A Talpmancsok elég bugyuták voltak,hogy etettek, itattak, de azért kirabolni nem hagyták magukat, előrelátóan teletömték értéktelen szeméttel kincstárukat.Vajon hova tették értékeiket ?
Tetszik a történet, kifejezetten szórakoztat.
Gratulálok, festnzenir
Ez a Bromír… hasonlít a neve Boromírra. 🙂
Tetszik a történet, tetszenek ezek a talpmancsok, csak kár, hogy nem tudunk meg róluk több mindent. És ez a rímes próza is nagyon jó öltet. Kár, hogy ilyen rövidre sikerült a történet. Olvastam volna még, lehetett volna benne több bonyodalom, meg valami próbatétel, de amúgy egészen jó.
Oratus
Szia Oratus!
Huhh, látom ide se válaszoltam még… :// Bizony megesik az ilyen, sajnálom.
Na szóval, a történetről annyit kell tudni, hogy ez egy irodalom órára készült, a 6. órában volt az óra, és én ezt az óraközi szünetekben írtam. :)) Ezért ilyen rövid, de fogok még alkotni prózában, nyílván hosszabbakat, mert akkor lesz rá időm bőven. Folytatni, meg ezt nem fogom, mert jól lezártam szerintem…
Köszönöm, hogy itt jártál, és akkor megejtem a többi választ is így utólag. :))
Balázs
Kedves Kata!
Köszönöm kedves szavaid, most, hogy már viszonylag régebb óta itt vagyok, már tudok is reagálni az ittlétemre, ami nagyon pozitív. 🙂 Jó érzés, hogy ilyen pozitívan itéled meg a "munkásságom", remélem nem fogok szégyent hozni a megelőlegezett bizalmatokra.
Köszönettel,
Balázs
Szervusz sgtGiggsy!
Köszönöm tőled is a bizalmat, és a dicséretet, szerintem a keverés nem lenne rossz, ha folyamatosan rímek lennének benne, ad egy csengést az egésznek… Bár az már azt hiszem más műfaj. De igazad van, köszönöm. :))
Üdv,
Balázs
Szervusz festnzenir!
Azt hiszem nem kaphatsz minden kérdésedre választ, de szerintem pont ettől lesz még nagyon jó egy történet, mert jobban megmozgatja az ember agyát, fantáziáját. :)) Neked is köszönöm, hogy itt jártál, és örülök, hogy örömet okozhattam nektek. :))
Köszönöm neked, és mindenkinek,
Balázs