Atyánk, a kegyes Columkill parancsára, vétkem penitenciájaként írom ezeket a sorokat, én, a leinsteri Aedan testvér, Krisztus zarándoka, Iona szigetén, az Úrnak 564. évében.
Régóta őrzi már a családom a megkopott bőrtokot, benne a két vaskos papyrustekerccsel; senki sem tudta elolvasni hosszú emberöltők óta. Az öregek úgy tartották, hogy ősanyánk, egy druidanő írása ez, védelmező szavak mágiájával átitatva. Amíg megőrizzük a házunkban, a jószerencse velünk marad.
Apám ládájából loptam ki ezt az írást azon az éjszakán, mikor megszöktem otthonról, hogy szabad és bűnös életet éljek. Mindig magamnál tartottam, és senki sem láthatta. Azután, hogy Jézus Krisztus elhívott engemet és bűnbánatra tértem, magam adtam oda barátom és tanítóm, Odhrán testvér kérésére Columkill atyának. Ő pedig elolvasván, megtiltotta, hogy a kezembe vegyem. Azt mondotta, hogy bűnös írás ez, nem való nemrég megkeresztelkedett férfiú kezébe, noha régisége okán méltó arra, hogy megőrizzék és lemásolják. A másolást ő maga végzi majd el. Engem azonban arra böködött a Sátán, hogy éjjelenként lopódzak be a cellájába, és emeljem el a könyvtekercset, s az írószobába húzódván, végigolvassam ősanyám elképesztő életének történetét. Szavai mérge átjárta az elmémet és a szívemet, nyugtalanná és kételkedővé tett. Mögöttem járt ez a pokoltűzből való, csodálatos asszony, éjszakánként ő is a könyvtekercs fölé hajolt, és forró-hideg ujjaitól borzongtam a scriptorium sötétjében. Az utolsó hajnalon annyira remegett a kezem jelenlététől, hogy elejtettem a súlyos tekercseket Columkill atya ágya mellett, így derül fény vétkes kíváncsiságomra.
Bűnbánatot gyakorolván, azzal kell, hogy gyógyítsam lelkemet, ami megrontotta: ősanyám, a Haragos Szemű Gwyneth, a druidanő írásával. Én fogom elkészíteni a másolatot, és rajzokkal díszíteni. Irgalmazzon nekem az Úr Jézus, mentsen meg a Sátánnak csábításától! Téged is arra kérlek, testvérem, ki olvasod elöljáró beszédemet, ne sajnálj egy imádságot elmondani a leinsteri Aedan, a másoló lelki üdvösségéért!
7 hozzászólás
Meg ne haragudj kedves Gunoda, de szerintem mellékelhettél volna egy kis magyarázatot, mert druida legyek, ha értem Isten akaratát. Üdv. István
Kedves Istefan, jogos az észrevételed. A magyarázat lemaradt, de erről most nem én tehetek, hanem a "technika ördöge", ami nem engedte, hogy feltegyem ezt az írást, így a szerkesztők segítségére szorultam.
És most a magyarázat: ez egy kelta tárgyú regény előszava, amelyet a történet szerint a druida főszereplő leszármazottja írt, évszázadokkal később.
Szeretem ezeket a kelta tárgyú írásaidat! Remélem, jön a folytatás! Üdv: én
Szia!
Felkeltetted az érdeklődésemet a regény iránt, várom a folytatást!
Szeretettel: Eszti
Kedves Gunoda!
Kíváncsi vagyok, egy imádságot megér.
Kedves Gunoda!
Hozzád képest én, mondhatni, semmit sem tudok a druidákról, de az általam ismert legenda szerint semmit sem írtak le, mindent szóban hagyományoztak. Különféle gyakorlatokkal, és növényi főzetekkel fejlesztették a memóriájukat.
Egyébként a regény előszava nagyon jól sikerült. érdekfeszítő, és igéretes. Szinte várja az ember, hogy mi is lesz a folytatás, mit is másol le Aidan testvér…
Judit
Kedves Judit, jól tudod. Sőt, a druidák számára tiltott volt az írás. Ez a druida azonban mégis írásra vetemedett. Hogy miért, azt majd megtudod a következő feltett részben. :))