Dress Code

Fiam úgy nyolc év körüli volt ekkor. Kicsit lányos program, de úgy véltem, még belefér egy plüssmaci-kiállítás vasárnap, hozzácsapva egy mozizást, majd hamburgerezést és fagyizást.

Nyáridőben, mikor a gyerek otthon lóg, jól jön egy kis kimozdulás. Talán felmegyünk a Várba is, meglesni a lövegeket meg a tankokat a Hadtörténetiben. Hátha a teremőr nénik ezúttal nem kapnak sikítófrászt a veszélytől, amit egy gyerek érintése jelent a többtonnás, páncélozott acélfegyverekre.

Szóltam neki, öltözzön. Ilyen idős korában nehogy már nekem kelljen öltöztetni. Nincs is ezzel semmi gond, de induláskor még kicsit hűvösebb van, így pulóvert is húzott. Helyes. Alája pedig a kedvenc pólóját vette fel. Nem is figyeltem erre, csak amikor a helyszínen, ahol a hőmérő higanyszála magasabbra kúszott, levette a pulóvert.

Ott álltunk nagyjából egymillió különböző plüssmaci között. Gyűjtőktől és maci-rajongóktól körülvéve. Nagyok és kicsik, anyukák és szöszke lánykák. Csupa fanatikus maci-rajongó. És mindnyájan minket néztek.

A fiamon egy Teddy is dead feliratú póló virított. A teljes alakos minta pedig pedig egy vértől és belektől csöpögő fal előtt összeroskadt, halott játékmacit ábrázolt, a hasán egy dinnyényi, puska ütötte, cafrangos szélű lyukkal. Igen élethűen.

Inkább elmentünk gyorsan mozizni.