Elliott Juan kissé furcsa ősember-típus volt.A kietlen és zord kihalt északi vidékek furcsa emberei közt is kivételesen félelmetes volt.Hóviharos ,vad szel kavarta hegycsúcsokon járt egyetlen mókás kis barátjával,akit a délies őserdőben talált árván, kisgyerekként,meg az Andalúziai csavargása idején.Azóta sok év eltelt és a kis árván talált gyerekből,SAMUELObol vidám értelmes és figyelmes társ lett.Ketten a zord és mostoha északi vidéken úgy összenőttek akar egy iker-testvérpár,talán ketten alkottak együtt egy egészet. ELLIOTT,nagy harcos volt,kitűnő íjjász és erdei vadász .SAMUELO,talán gyógyász,ismerte a kietlen vidék hegycsúcsokon rejtőzködő parányi gyógynövények,minden kis titkát.A közeli erdő gombáját,és a távolabbi folyok halait és tenger gyümölcseit és annak hasznos,és ízletes elkészítésének,minden ínyenc titkát.ELLIOTT JUAN,zord északi környezettől farkasemberre formált vad kinézetélet,erős-izmos hatalmas szoros-testet,szellő csapdosta bozontos farkas-sörényre hasonlító hajat,csak az éjszakai Holdfény csodás ragyogása tudta megtörni,így tűnt picit emberibbe.Ha váratlanul,arra tévedt néhány Andalúziai turista,szinte kővé meredt,ha megpillantotta.Hosszú szarvas agancsokból megmunkált szánján gyorsan siklott a magas fák közeléből,és fehér prémes farkasok szaladtak utána . A vidám melegszívű Andalúziai kirándulóknak,valóságos ördögi vadembernek,szívfagyasztó farkasembernek tűnt.Amikor ELLIOTT JUAN,a farkas falkával végigszáguldott a tisztásokon,néha meg-megállott kissé elmosolyodott,megvillantotta fehér fogait,sötétbarna arccsontozata mogul,olyankor megjelent,egy kis fény a messzeségben.A farkasok üvöltő dalba kezdtek,és száz kismadár röppent szerteszét a vidéken.Sokan vadállatnak hittek,kegyetlen farkasembernek aki ha megéhezik éjjel a telehold idején leszáguld délre és az Andalúziai halászfalvakból áldozatokat gyújt.A valóságban,teljesen más történt.A vademberi durva ábrázat mögött egy szeretni vágyó finom rejtőzködő kis lelek bujkált,aki a vadélet magányában,melyen egy szerető társra vágyódott.Amikor ELLIOTT JUAN,letette északi vadászruházatát,és andalúziai türkizkék és halványzöld vászon cuccokba öltözött,hosszú sörényét,olíva olajjal bekente és SAMUELO által vadorgonából préselt illóolajat csöppentett nyakara,hajlataira-egészen úribb és emberibb lényét sugallta szét a vidéken.Olyankor mindenki azt hitte,valami kedves kis turista ,-biztosan angol,vagy olasz vidékekről érkező újságíró. ELLIOTT JUAN,ilyenkor sétahajóra szállt,és áthajózott,COSTA del SOLra,ahol gazdag és ezer pompában ragyogó turistaparadicsomban,a hajókikötőkben,árukat cserélt.Igazgyöngyöt ,smaragdot,őz agancsot,lazacot,cápaolajat és olívabogyót váltott.Délutánonként a meleg parti szellőtől simogatott arca úgy tűnt,mintha kis herceg lenne,aki csak unta feltenni ragyogó ezüst koronáját,és talán a hőség idejére végleg letette gyönyörű palástját.Amikor ELLIOTT JUAN,délvidéken járt,mindig kiszállt a flamencót táncoló piros&fekete ruhákban,vörös fodrokban pörgő,ezüst karkötőkkel csilingelő táncosnők közelében.Ilyenkor csillogó napbarnított bőrét valami érzéki ragyogás olajozta át,fehér fogai megcsillantak a lenyugvó napkorong pompájában.Váratlanul sok arra sétáló turistát megbabonázott lángot szórt tekintete és romantikus vágyakat ébresztett,meg a legsznob és legtartózkodóbb szívekben is.Volt egy gesztenyebarna hajú kedvence aki egy erkélyről rázta ki piros és narancssárga takaróit,O érte lángolt a félénk,rejtőzködő igaz szerelemre vágyó kis szíve.SARITA volt,az angol-tanárnő,aki egykor nagy sikerű SZAMBA táncosnő volt.Titokban csókot leheltek egymás fele,amikor mar senki sem nézte,és rózsaszirmot szórtak szét a tenger vizében .ELLIOTT és SARITA sokszor titokban kézen fogva sétáltak mezítláb a puha fehér tengerparti homokban ,ha felszállt mellettük egy-egy kis fehér sirály,olyankor szorosan egymáshoz bújtak lángolva egymást átkaroltak és kergetőztek néha.Játszadozva vizet és hullámokat truccoltak egymásra,mint két picinyke hercegi lelek,a nagy hullámok hercegei.Esténként meztelenül megfürödtek a ragyogó TELIHOLD fényében,szerelmes delfin pár kísérte szerelmüket.Hajnalban,ELLIOTT JUAN,tombolva vadászott,kietlen északi vidéken járt,turisták réme volt…Farkasemberből lett KIS HERCEG mar mesze járt.Szürkületkor zöld gyógyteát szürcsölgettek a bográcsos közelében;ELLIOTT és SAMUELO. Váratlanul fog újra visszatérni örök igaz szerelmet szenvedélyesen átélni,mindig amikor a csillogó pikkelyű játszadozó halak fel-felugrálnak az azúrkék tengerből, sugallva- mindent a szépségért,mindent az igaz szerelemért…
3 hozzászólás
Tetszett a novellád,
Gratulälok.
szivbol koszonom,a biztatast…
Szivbol koszonom,kedves Jupiter.