A pelék kirándulni mentek. Pele óvónénik és a dadusok kísérték. a Mecsek leghosszabb, patakos barlangjába mentek külön busszal. Nagyon izgatottak voltak a kis pelék. Ahogy beérkeztek a barlangba, páratlan szépségű különféle színű és formájú cseppkőképződményeket, és ahogy felnéztek, fejjel lefelé csüngő denevéreket láttak. Több kis pele meg is ijedt és rémülten bújt el kísérőik mögé. – Nem kell félni, nem bántanak, ők éjszakai állatok, csak maradjatok csendben! Ők apró rovarokat esznek! – nyugtatta meg a reszkesztőket Pele óvónéni. Miután eleget gyönyörködtek a barlang páratlan szépségeiben felfedezőútra indultak a közeli arborétumba is. Mindenki fél valamitől van, aki jobban, van, aki csak kissé. Ha túl sok van belőle megbetegít. Gani Zsuzsanna: Évzáró a Kamara erdei óvodában Évzáróra készülődtek a kis állatóvisok. Boldogan, nagy szorgalommal ismételték a verseket, dalokat, körjétékokat, mesét, hogy amikor eljönnek a szüleik megnézni a műsort, büszkék lehessenek rájuk. A medve és a róka egy cseppet se izgult. – Minek is izgulnánk, hisz tudunk mindent, már rég megtanultuk. Most egy kicsit átismételjük és minden menni fog, úgy, mint a karikacsapás. -mondták. – Én nagyon izgulok – mondta vékony, kis cingár hangján a kis egér. – De miért? – néztek rá csodálkozva. – Azért, mert mi lesz, ha eltévesztem, ha rosszul mondom a szöveget? – folytatta. – Csinálj úgy mintha mi sem történt volna, úgysem veszi észre senki! – mondta a medve. -Igazán, ennyi az egész? – cincogta a kis egér. Hát persze! – nevetett fel a róka.
A kis izgalom jó, de ha elszaporodik, kárt tehet. A soktól bátran szabadulj meg!