Néhány nap óta figyelek egy galambot, ami újra és újra visszatér a szomszédos házhoz. Arra lettem figyelmes, hogy egy ablakpárkányon ülve fura hangot hallat. Először azt hittem csuklik, de egy madár és a csuklás! Nem burukkolt, nem turbékolt, hanem szaggatott, mély "rukk", vagy "hukk" hangokat adott. Átszállt az egyik erkély korlátjára, és ott is csak mondta a magáét galambnyelven. Vajon miről beszélhet, miről panaszkodhat? Nekem szomorkásnak tűnt e a hang.
Ismeretes, hogy a galamb fontos szereplője a népmeséknek, mondáknak, s a művészetekben is nagy szerepe van. Sok fáma kering Aphrodité születéséről. Például ez az egyik: A görög mitológiában Aphrodité egy fehér galamb által kiköltött tojásból született, s ezáltal a madár a szerelem istennőjének madara lett. Így a galambokat a szerelem és a szabadság madarának is tartják. Nincsenek egyedül, csak társaságban érzik jól magukat, s ők választják ki a párjukat.
Nos, az én galambfim is társaságra áhítozott. Ezért adta ki ezeket az érdekes hangokat, így közölte a galambhölgyekkel hogy társra, szerelemre vágyik. Ezt abból gondolom, hogy a háztetőn üldögélt egy másik galamb. Az általam figyelt madár átreppent hozzá, és csókkal köszöntötte. Mint a filmekben. Csőröztek. Valóságos szívalak rajzolódott ki a nyakuk és az összeérő csőrük közt. Gondoltam, galambházasságról, galambnászról lesz itt szó! Tanúja lehetek egy bimbózó szerelem kibontakozásának. Érdeklődéssel figyeltem a fejleményeket.
Átcsalta a megismert galambot az erkély korlátjára. Itt régóta nincs mozgás, mert a tulajdonos külföldön tartózkodik. Turbékolva üdvözölte és közölte párjával, hogy ez itt pont jó fészekrakó hely lesz. A másik madár kérette magát, nem szállt be a lakatlan erkélyre, csak egykedvűen üldögélt a korláton, nézelődött, forgatta a fejét erre-arra. Gondolom várta, hogy egy kicsit még udvaroljon neki az én galambkomám, hisz kell a romantika még a galamboknál is, nem lehet csak úgy nekiesni a dolgoknak! Egy galambúrhölgy ilyenre is ad.
Galamburaság csalogatta a galambhölgyet, turbékolt, burukkolt, de mindhiába. Az csak üldögélt a korláton, báván. Reménytelen szerelem? Az én "hukk" hangot adó galambom egyszer csak megunta, és huss! Elrepült tisztes távolságba, és onnan nézett vissza szomorúan. Megsajnáltam. Nem tudom lesz-e folytatás?
Éberen figyelek, hátha kiteljesedik a galamb-szerelem.
16 hozzászólás
Kedves hundido!
Jaj, de kedves írás. Arra nem gondoltál, lehet, hogy a hölgynek nem tetszik fiú? Akkor hiába minden udvarlás.
Mindenesetre figyelj éberen, és értesíts a fejleményekről.
Szeretettel,
Ida
Szia!
Sikerült fotót is készítenem arról,. amint összebújtak a tetőn. Persze, csak remélem, hogy a fiú, nem egy másik galambleányzónál próbálkozott, csak nem olyan csélcsap! Üdv hundido
Igaza. lehet, hogy nem jön be neki a a galambfi! Képzeld, ma is láttam őket, nagyon szerelmesen csőröztek, de a lány ma sem szállt be az erkélyre!
Kedves Katalin!
Nagyon jó címet adtál novelládnak, és különleges jó a téma is. Úgy látszik, náluk is fontos
a szerelem, kár csak az embereknél.
Én is nagyon várom a folytatást, azonban kedden elutazom, ha addig nem folytatod, akkor
csak nagy-sokára fogom megtudni.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszi, hogy elolvastad. A galambrománc alakul, látom őket folyton puszilgatják egymást, gondolom hamarosan jön a fészekrakás. Erről írni már nem hiszem, hogy fogok. Nézem őket és örülök, ha beteljesedik a szerelmük és lesznek fiókák. üdv hundido
Kedves hundido!
Ez igazán izgalmas kaland. Egyrészt a galambok részéről, hogy vajon sikerül-e a galambfinak a udvarlás, másrészt nekünk, akik drukkolunk nekik. Tetszik az írásod.
Szeretettel: Klári
Szia!
Köszi, hogy elolvastad. Máig figyelem őket, édesen turbékolnak az erkély korlátján, és biztos meglesz a szerelem gyümölcsei is, egy kis fiióka. üdv hundido
Szia
Ezek a galambok.Fura egy jószágok.Érdekes volt
Ági
Szia!
Köszi, hogy elolvastad. Érdekes az állatvilág is, az biztos
üdv hundido
Szia!
Köszi, hogy elolvastad. A galambrománc alakulgat. üdv hundido
Kedves hundido!
´
Nagyon érdekes,ötletes!
Szeretettel:sailor
Kedves Katalin!
Én egy kis mesére számítottam tőled! Ugye milyen furák a beidegződések? Ahányszor elkezdem olvasni egy alkotásodat, meg sem nézem a műfajt, mert úgy gondolom mesét olvasok…
Nálunk rengeteg galamb van, de én nem kedvelem őket. Veszekedősek, verekedősek, tetvesek, betegségeket terjesztenek, és mindent összepiszkolnak.
Ha látok egy ragadozó madarat az égen valahol útközben, felkiabálom nekik a címünket, és meghívom galamb pecsenyére.
Egyes városok elkeseredésükben már fogamzás gátlóval kezelt táplálékot adnak nekik, hogy ne szaporodjanak. Talán a te történetedben lévő galamb hölgy is ebből evett.
Judit
Szia!
Jót mulattam a hozzászólásodon! A galambok nekem sem a szívem csücskei, de ez a jelenet megfogott és azóta láttam, hogy beköltöztek az erkélyre( a tulaj nagy örömére). Köszi, hogy elolvastad. üdv hundido
Nagyon bájos írás kedves Hundido!
Várj csak…beteljesedik még az a galambszerelem:)))
Szeretettel olvastam
Ica
Szia!
üdv hundido
köszi, hogy elolvastad ezt a kis szösszenetet. És igen! Beteljesedett a szerelmük. Bár remélem a fiú nem cserélte a lány partnerét, mert az jó sokáig nem állt kötélnek
Szia hundido!
Jó kis történet. Mondhatom azt is, hogy a téma az utcán hever, vagy akár az ablakpárkányon burukkol.
Rengeteget lehet tanulni az állatoktól, például hűséget, kedvességet, szeretetet, kitartást…
Nekem ez jutott eszembe először, amikor elolvastam a prózádat.
Örülök, hogy megírtad a gondolataidat, mert nekem mindig hasznosak ezek a morfondírozások, mivel kiveszem belőlük az emberi dolgokat. Azokat, amelyektől mi is jobbá válhatunk.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Köszi, hogy elolvastad. Ez csak egy kis szösszenet, hogy milyen érdekes is az állatvilág. A furcsa hang hallgatása indította el az egészet. Érdekes volt megfigyelni őket, aranyosak voltak. üdv hudido