Biztos szinte mindannyiunk fejében megfordult már ez a kérdés, mi lenne ha visszatekerhetnénk az időt? Én személy szerint nagyon örülnék neki. Az én életemben minden sokkal jobb lehetne ha megtehetném. Ha visszatekerhetném az időt elsőként oda tekerném amikor olyan 4-5 éves kislány lehettem. Bárcsak akkor tudtam volna mi az a Ritmikus Sport Gimnasztika (RSG), akkor biztos, hogy elkezdtem volna sportolni és a mai napig csinálnám, de sajnos nem csinálom. Ma már csak az jut nekem, hogy a tv-ben csodáljam ezeket a hajlékony fiúkat és lányokat és szomorú tekintettel az ilyen sportversenyeket nézve arra gondoljak, hogy én ezeket a mozdulatokat már sose fogom tudni. Életemnek egy következő és zűrös korszakát tehettem volna meg nem történté ha visszatekerhetném az időt. Sokszor amikor kellett volna nem a szívemre hanem az eszemre hallgattam, hát ha most újra ezek a döntések előtt állhatnék másképp gondolkoznék és akkor nem bántottam volna meg embereket és nem taszítottam volna a teljes összeomláshoz azt aki még sokra vihette volna az életben. Pontosabban ha sose ismerem meg akkor nem lett volna olyan zűrös a kapcsolatunk amilyen volt. Meg persze ha visszatekerhetném az időt nem bántanám meg azt a fiút aki ezt egyáltalán nem érdemelte meg. De sajnos ezek csak ábrándozások mert mi emberek nem tudjuk visszatekerni az időt úgy mint azt a filmekben néha csodával megáldott képességűek tudják, mi már nem tudunk a múltra koncentrálni, azt magunk mögött kell hagyni és a jövőnket kell úgy alakítani, hogy ha visszanézünk a még távolabbi jövőből azt már ne akarjuk megváltoztatni.
Ha visszatekerhetném az időt..
Szerző: Beya
3 hozzászólás
Szia!
Látod, épp ezért kell mindig a pillanatnak élni, hogy semmit ne bánj meg az életben!! Mindig azt tedd, amit épp akarsz, és 4-5 évesen az ember még nem tud gondolkodni a jövőjéről, de nem is kell… Ez egy olyan írás, ami mindenki fejében benne van minden bizonnyal… De ezen felesleges agyalni, mindig tedd, amit akarsz!!
Kini.
Hát én pont nem tartom célszerűnek ha valaki a pillanatnak él mert utána sok minden megbán elöször inkább gondoljuk végig, hogy biztos azt akkarom nem lesz senkinek rossz . na mindegy ez az én véleményem:s De különben szép ja és még hogy nem a te hibád ami történt ő választota azt az utatt és kitudja olyan helyre került amibe egész életébe vágyot bizunk benne így történt de ne okold magad kérlek ! Én szeretlek és ez igy igy lesz nem haragszom és még annyit hogy a break is jó mert szereted és látom hogy szereted csinálni és boldog vagy és akkor énis, meg kicsit durvább is a gimnaztika ott egyetlen egy hiba és akkár egész életeted tönkre teheted persze szép és jó de a break bizton ságosabb nem tudhat minden ember mindent. Szeretlek de inkább a jelennel vagyis a jövőre koncentráljunk azon még lehet mitt választoztatni és igérem én segitek mindenben én meg maradok a saját kis álmomnál ami ugyse teljesülbe csak az egyik remélem de nekem ha se jön össze akkorse leszek szomórú mert amire igazán vágytam az már meg van egy aranyos kedves hüséges lány szóval egy szóval te vagy a mindenem SZeretlek! És én vok az egyik legszerencsésebb ember! na megyek bevenni a gyószereimet 🙁
a kíváncsiság mindenkiben ott motoszkál, de szerintem tényleg nem érdemes ezen túl sokat sajnálkozni. én valamilyen szinten hiszek a sorsban, persze nem olyan értelemben, hogy az kőbe van vésve, de mindenkinek van egy életútja.
A legtöbb emberrel szerintem az a probléma, hogy gyakran azon síránkoznak, hogy milyük nincs, vagy mit tehettek volna másképp, s közben elfelejtik észrevenni, hogy mennyi mindenük van, amit már természetesnek vesznek.