Hanashi – Prológus –

A halandók világát elementál titánok hozták létre, akiknek ereje és termete elrettentő és természetfeletti. A Legfelsőbb, avagy az ötödik titán kivéte-lével mindegyik teremtő hasonló erővel rendelkezett. Egy magasztosabb cél érdekében mindannyian összefogtak, hogy megteremtsenek valamit, amitől nevük örökké fennmarad a végtelen világegyetemben.
Kezdetben minden úgy ment, ahogyan gondolták. A titánok saját elemüket használva adtak bele egy keveset a bolygóba, amit később Misoginak –a megtisztulás lehetőségének– neveztek. A megformálása után élettel töltöt-ték meg az eddig sivár és kietlen bolygót. Ezután megalkották a növényeket, az állatokat és végül az uralkodó fajokat.
A titánok legfőbb problémája, hogy milyenné formálják a halandókat. Mennyire legyenek intelligensek, és mennyire függjenek tőlük. Az öt teremtő szavazással döntötte el ezt a kérdést.
A Legfelsőbb titán úgy gondolta, ha a fajok túl sok teret kapnak a kibonta-kozáshoz, előbb vagy utóbb lerombolják önmagukat és a környezetüket. A többiek vele ellentétben bíztak a halandókban, ezért az ötödik elhagyta a társait és a bolygó egy másik szegletében különálló fajt teremtett, hogy bebizonyítsa igazát.
A népe hűségesen szolgálta őt, igaz lassabban tanultak, de a tökéletlensé-gük volt, ami fenntartotta őket. Ellentétben a többi fajjal, akik ahogy intelli-gensebbé váltak, annál hataloméhesebbek lettek. Számukra már nem volt elég a saját földjeik feletti uralom, mások területeire vágytak. Ez a háborús-kodás híre lassan elterjedt a civilizált népek között, amiben később sok faj részt vett. Az egyetlen nép, aki megtagadta mindezt a legfelsőbb titáné volt, de ennek is csak az lett a következménye, hogy gyengének tűntek fel a fajok szemében.
A halandókat a többiek kegyetlen módon rohanták, és mészárolták le ezzel is bizonyítva felsőbbrendűségüket. De a faj látván, micsoda borzalmakat tettek velük, mennyi szerettüket veszítették el, új erőre kaptak. A szívükből eltűnt az önzetlenség, a jóindulat és helyébe lépett a gyűlölet és a kín. Ez-után idejüket arra szentelték, hogy ugyanazt a fájdalmat okozzák a többi fajnak, mint amit ők szenvedtek el.
A Legfelsőbb feldühödött azon, amit népével tettek, így felkereste a többi titánt, hogy adjanak magyarázatot a történtekre. A titánok nem látták ér-telmét beleszólni a háborúba, mivel számukra a halandó fajok elhanyagol-hatóak voltak, és bármikor újrateremthetők. Az ötödik titán azonban nem értett egyet velük, így végső megoldásként lemészárolta a népét fenyegető fajokat.
Ahogy ez megtörtént, az általa teremtett faj elvesztette a belé táplált hi-tét. Elfordultak a titántól, aki cselekedetéért megkapta büntetését. A többi teremtő együttes erővel bezárta a Legfelsőbb tudatát egy kristályszerű anyagba, hogy soha többé ne tudjon ártani senkinek. Majd a titánok tanulva a saját hibájukból örökre elhagyták a halandók világát.
De azt még a titánok sem gondolták volna, hogy a Legfelsőbb kiszabadul börtönéből. Erejétől és testétől megcsonkítva csak egy cél vezérli. Hogy visszakapja teljes hatalmát, és elhozza a világvégét.