Hófehérke igaz története

Lássuk a Grimm testvérek meséjét!

Nem ők találták ki, csak összegyűjtötték, aztán kicsit átmosták humánummal, hogy utána halálra ijesztgessék a gyermeket elalvás előtt.
Olvasott valaki eredeti Grimm mesét? Benedek Elek apó megtette. Ő volt az, aki lefordította nekünk magyarra és finomított rajtuk, hogy ijedtükben ne törje ki a franc a kölyköket. Az alaptörténetben Hófehérkének a saját anyja tette be a kaput, amit Elek bácsi mostoha mamira szépített. Ez azért jobbnak tűnik. Grimm testvéreknél a vadász lett megbízva, hogy sétáljon ki Hófehérkével az erdőbe, aztán ölje meg, belezze ki, és vigye a maminak a belsőségeket, amit aztán jó étvággyal el is fogyasztott. Mint tudjuk, mindkét változatban a vadász megsajnálta a lánykát, és szabadjára engedte az összes külső és belsőségével együtt. Ebből lett a Grimm busz. A történet lassan csordogált tovább. Hófehérke az erdőben barangolva meglátott egy házikót. Mint tudjuk, a törpék laktak benne. A széplány simán feltörte a törpék házikóját, és beköltözött. Valami kis rendet próbált csinálni, de aztán összetolta a hét ágyat és lefeküdt aludni. Fárasztó napja volt.
Megérkeztek a törpék. Grimméknél még nevük sem volt, csak Egyestől-Hetesig hívták őket.
A „mi törpéinket” Walt Disney filmjében Lakner Artúr nevezte el. Neki köszönhetjük Tudor, Vidor, Morgó, Szende, Szundi, Hapci és Kuka, bájos neveket. Az utolsó hír Lakner bácsiról, amikor 44-ben utoljára látták, hogy Kecskeméten, a marhavagonok mellett az elhurcolásukra várakozó gyerekeknek játszott.
Visszatérve a sztorira. Időnként a királynő a tükrét kérdezgette, hogy ki a legszebb a világon.
Sima skizó történet. A tükör is skizó lehetett, mert válaszolt.
Elmondta, hogy a lánya a törpéknél lakik, és ő sokkal szebb nála. Nem tudni, miért volt fontos mama milfnek ez, mert ha a tükör bővebben kifejti, kiderült volna, hogy még több ezren vannak előtte szebbek. Kevesebben, mint mögötte a csufik.
Anyuka elment a törpe-lakhoz. Bár a törpék Hófehérke lelkére kötötték, ne álljon szóba senkivel, míg el vannak dolgozni, nem igazán vette az adást.
Anyja lánya.
Megérkezett az mamija beöltözve kereskedőnek. Persze beengedte a butus lány, és vásárolt tőle egy övet a derekára. Azt nem tudni, mi a francnak, mert rendes ruhája sem volt. No, meg az is kérdés, hogy honnan volt pénze, mikor csak elment „vadászni”. Még azt is megengedte, hogy a nő rápróbálja az övet. Az aztán karcsúra húzta rajta, és annyi. Persze a törpék időben hazaértek és kibogozták az övet.
Lelkére kötötték a lánynak, hogy most aztán már tényleg ne engedjen be többet senkit! (Ahelyett, hogy elmenetben rázárták volna az ajtót.)
Aztán megint a királynő magánszáma következett.
Tükröm, tükröm? stb.
De megint csak azt az üzenetet kapta a tükörtől, amit a múltkor: „Hófehérke köszöni, jól van, egyre szebb, a címe pedig továbbra is a törpe vityilló.”
Gondolt egyet, és barkácsolt egy mérgezett fésűt Hófehérkének.
Felöltözött stylistnek, és elment a törpék házához. Bekopogtatott, és kínálgatta az áruját. Hófehérke megfogadva a törpék tanácsát, nem engedte be. (Haladjunk tovább, kérem, nincs itt semmi látnivaló!) Ezért aztán kijött az ajtó elé. Amit a jóisten a szépségéhez adott a lánynak, azt elvette a fejéből. Rögvest belehabarodott az arany fésűbe. A királynő (anyukája) beletűzte a fejébe, és a butus lány megint elalélt.
Megérkeztek a törpék. Látták, hogy nem kócos a leányzó, rögtön tudták, mi a gond. A fésűt kivették, és megint teljes pompájában virágzott a lány.
Másnap a királynő megint tesztelte a tükrét. Eredmény megint negatív.
Akkor a néni legyártott egy almát, aminek az egyik fele gusztusos piros, a másik fele picit cianid. Beöltözött alma dílernek és elvitte Hófehérkének.
Közbevetőleg itt azért felvetődik a király felelőssége is. Hetek óta nincs otthon a lánya, és nem hiányzott neki a családi ebédekről? Az sem tűnt fel, hogy az asszonya órákra eltűnik csöves ruhában? Dezsavü Mátyás királytól.
Folytatódjon történet! Helyszín a törpe-villa. Őstermelőnek öltözött asszony kínálgatja az almáját. Hófehérke nagyon helyesen nem engedi be, ezért kint üzletelnek.
No, csak egy hari anyu kedvéért az almából? – kínálja a királynő.
A lány beleharap. Ez lett az öri hari.
Most aztán tényleg meghalt, tárták szét mind a tizennégy apró kezüket tanácstalanul a törpék.
Mindeközben a királyné hazarohant a tükréhez, ami megnyugtatta, hogy mostantól ő a szebb.
Innentől felgyorsulnak az események. A törpék ácsolnak egy üvegkoporsót Hófehérkének, és közszemlére teszik. Királyfi érkezik, és rögvest beleszeret a lányba. Elkéri a törpéktől az üvegkoporsót, mert mostantól mindig látni szeretné Hófehérkét. De álljon itt az eredeti történetből az idézet:
„Akkor a királyfi a szolgáival felvétette a koporsót, ezek elindultak, mentek, mendegéltek. Egyszer csak megbotlanak a szolgák, megrázkódik a koporsó, s ím, halljatok csudát! A mérges alma kigurult Hófehérke torkából, aztán csak felnyílik a szeme, mosolyog a szája: föltámadott Hófehérke!”
Még egy kissé üveges tekintettel pillant a fiúra, akibe azonnal beleszeret. Később az is kiderült, hogy egy valódi királyfival hozta össze a mese.
Innentől egyenes út az esküvőig. Mindenki boldog, kivéve a gonosz mostohát, aki Grimméknél valódi anyukája a lánynak. Őt rögvest kitörte a franc, és felvette a néhai előnevet.

Esti mesének ez azért cseppet durva, de még nappalinak is.
Wilhelm és Jakob Grimm a két főbűnös, akik írták a könyvet, a harmadik testvér Ludwig Emil belesodródott, ő csak illusztrálta. Persze azért az köztudott, hogy a nürnbergi perben sem fogadták el védekezésnek, hogy parancsra tettem.

Egy személyes élménnyel fejezném be a történetet.
Réges-régen, amikor beesteledett, mindig féltem, mert olyankor a nyelvtan tanárok (és persze a fogorvosok) szabadon kószálhatnak a sötétben.
A Grimm testvérek főállásban nyelvtan tanárok voltak.