Ahogy beköszöntött a jó idő, egyre többször és egyre több időre megyünk ki a kertünkbe. A feleségem a ,,főkertész" és én csak segítek neki. Előre megbeszéljük a tenni valókat és általában a szerinti (is) teszünk-veszünk. A napokban is kint voltam a kertünkben. Velem volt két kutyusunk, Bogi és Buksi. A fattyúhajtásokat ritkítottuk. Tulajdonképpen a munkát én végeztem el, de a szakmai irányítás az ebédet főző feleségemé, a helyszíni irányítás meg a Buksi kutyus ,,hatásköre" volt. Ameddig a Buksi meg nem szaglászta a levágni szándékozott ágakat, addig azokat az Ő figyelmeztetése miatt (kicsit kimutatta a ,,foga fehérjét" és halkan, de azért jól hallhatóan mordult egyet) eltávolítani nem engedélyezte. Amikor már a szaglással és a szemlézéssel is készen volt, egyet tüsszentett és tovább lépett jelezve, hogy most már minden rendben, a munka elvégezhető. Hogy a kerti munkát senki és semmi ne zavarja, arra viszont a másik kutyus, a Bogi felügyelt. A Nap az égen hét ágra sütött, de a kertben ennek ellenére is a munka serényen folyt. ,,Irányította" a Buksi kutyus, végeztem én és a Bogi kutyus volt a biztonsági őr.