Az életben sok ezer, talán tízezer öröm ér, de legalább annyi gond és baj is és ilyenkor derül ki az, hogy ki az igazi barát. Ki az, aki amikor már az egyén és a család lehetőségei, adottságai kimerülnek hiszen polihisztorok ma már nincsenek, sőt az élet bonyolultsága miatt nem is lehetnek. Segítséget adnak, segítséget hoznak, vagy legalább tanácsokat adnak a gond, vagy a gondok megoldására önzetlenül! Az ilyen emberek, barátok mindég értékesek voltak az emberi közösségek számára és függetlenül bármiféle vallási és politikai elkötelezettségtől az ilyen mentalitású embert tisztelni és megbecsülni kell! Jelentős ,,kovászai" Ők az emberi közösségeknek, az egész emberiségnek! Hála Istennek, hogy vannak ilyen emberek és legyenek továbbra is, ameddig világ a világ! Csak ennek a segítségnek kölcsönösnek kell lenni, mert csak az tud kapni, aki adni is tud igazán, szívből, becsületből, tiszteletből és ismét hangsúlyozom, hogy önzetlenül!
1 hozzászólás
Kedves Pecás!
Ahol szerepel az önzés, ott nem létezik barátság. Csak haver az illető, barát soha nem lehet. A barátság két ember érzelmi elkötelezettségén alapul, amit folyamatosan gondozni kell ahhoz, hogy fennmaradjon. Kölcsönös érzelmi töltése van, ezért aztán bajban és örömben egyaránt osztoznak egymással. Mivel érzelem köti, nem létezik benne politika. Hiába ellentétes a nézet, a politikai vélemény, ez nem befolyásolja a kapcsolatot. Természetesen megfelelő intelligencia mellett. 🙂
deb