– Mi van maga nyeszlett palacsinta, nem bírja? Úgy vánszorog, mint egy reumás csiga! – mordult rám a nagy darab görög.
– Kiverem a fogát valamivel! – gondoltam – Az egyik pofont a lámpás adja, amit előkapok, a másikat a fűz, amihez odacsapom. Ha feldobja a bakancsát, lesz helye a tearózsa bokornak, amire ráesik.
Így morogtam magamban, amíg sok utca és sikátor labirintusán keresztül eljutottunk a várhoz. Ott elpárolgott a mérgem, amikor az ágyútorony tetején állva látom, hogyan születik a távoli égbolton egy gyönyörű szivárvány.
2 hozzászólás
Az imént jutott eszembe az írás egy sarkalatos pontja. A "nagy darab" egybe vagy külön írandó?
Kedves István!
Kinek hogy, de természetesen így is lehet: https://szinonimaszotar.hu/keres/nagydarab
Üdvözletem!