Kritikus helyzet
-vídám jelenet-
Szereplők: -Ákos,kritikus
-Cila,Ákos felesége
-Mici,színésznő
-Jocó,színész,Mici férje
Szín: Nappali szoba . Ákos majóban, alsógatyásan alszik egy bőrfotelben, félig lelóg, Mellette szanaszét italos üvegek,
horkolászik, mammog.
Kisidő múlva csengetés.
Ákos: (unottan ébredezik) Mi? Mi van, na? (egyre csengetnek.
Ákos keresgél az üvegek közt, verge talál egyet, melyben még van némi nedű) Rendben, jövök már! (Iszik, eldobja az üveget, támolyog az ajtó felé) Nyitom már! (csak úgy magában mormog) Kia az ördög lehet? (ajtót nyit)
Mici: (nagy széllel beront, majdnem leveri lábáról Ákost) Jó
Napot !
Ákos: (ámúltan nézi) Kézcsók angyalkám ! Hű, de meg vagyunk
indulva. Mi történt kis mütyüri ?
Mici: Ismer engem ?
Ákos: Hát…(mintha terhére lenne kimondani) Ismerem,persze!
Mici: Nos, maga írta azt a kritikát az újságban ?
Ákos:Lehet! (keresgél az üvegek közt) Melyiket?
Mici: A “Humbug Péter”című darab előadásáról.
Ákos: (büszkén mellére üt egy üveggel)Igen! Én!
Mici: Azt írta, hogy pocsék,mosladék,értelmetlen,igaz?
Ákos: Azt!
Mici: Hogy a női főszereplő beszélni sem tud rendesen.Így írta ?
Ákos: (mintha büszke lenne) Így!
Mici: Miért?
Ákos: Mert így van!
Mici: Egyáltalán nincs így!
Ákos: Nincs-e? Honnan tudja?
Mici: Onnan,hogy ott voltam! Én játszottam a női főszerepet.
Ákos: (mint aki hirtelen eszmél) Na látja? Ez volt a baj!
Mici: (felháborodottan) Micsoda? Meghogy én vagyok a
sikertelenség oka? Azt akarja mondani,hogy nem vagyok jó
színésznő?
Ákos: (végigméri) Áh,dehogy! Nőnek jó darab, de színésznek…
Mici: (mélységesen megsértve) Maga…maga… (toporzékol)Maga
tehetségtelen papírnyaló!
Ákos: Na látja? Egy-egy! Mindketten tehetségtelenek vagyunk.
Mici: Igen,mindketten? (szétnéz) Maga mer írni? De mit is
magázom? Te mersz írni? (Körbemútat) Milyen kóceráj van itt! Egy utolsó manszárdban élsz,te! Te mersz írni egy nagy
(büszkén) művésznőről?
Ákos: (kacag) Nagy művésznő? Na, kedves művésznő nézze el az
enyhe rendetlenséget. Sajnos csak manszárdra tellik. Tudja,
a kritikát gyengén fizetik a lapok.
Mici: Akkor miért csinálod?
Ákos: Miért,miért? Hát hívatástudatból! (most fogja fel a dolgok
valós helyzetét) De, hát kedves primadonna, ön, illetve te,
-hogy ugyebár legyünk egy színten-vagyis te ,te kedves
primadonna mi jógon vonsz engem felelősségre a saját
házamban? Én nem tartozok neked számadással !
Mici: De igenis tartozol!
Ákos: (a bejárati ajtónak háttal áll)De még akkor sem tartozom!
(az ajtóra mutat,ahol közben megjelenik Ákos felesége) Látod?
Mici: (megszeppenve) Látom!
Ákos: (nyomatékosan) Mármint az ajtót!
Mici: Mármint az ajtót…is !
Ákos: Is? Hogyhogy: is? Még mit látsz?
Mici: Egy… nőt.
Ákos: Egy…(az ajtó felé néz) szentek és… társaik, kedves…izé…
Cila: (határozottan) Ákos,ki ez a nő?
Ákos: Jaj,te drága egyetlen Cilukám…hát…szóval Cili-Culikám…
Cila: Elég legyen! Tudni akarom,hogy ki ez a nő?
Ákos: (zavarban) Hát…kérlekszépen ez, egy…izé, egy nő…
Mici: (felháborodva) Na légy szíves! Én nem vagyok biológiai
szemléltető eszköz.. Majd mindjárt levetkőztetsz s kezdesz
mutogatni…
Cila: Ákos! Miért tegez téged ez a nő?
Ákos: O,aranyoskjám ,kedvesem,kérlek,hát…
Cili: Kid neked? Vagy: mid neked?
Ákos: Nekem…Oh, Múzsák és Istenek!
Cili: Na ne ájuldozz!
Ákos: (a kétségbeesés határán) Te drága, elhiheted nekem! Igazán
senkim!
Cili: Hazudsz! Tudtad,hogy sokáig fogok hiányozni,mi? Tudtad
mert a fodrászhoz mentem. Erre te felhívod a nőidet!
Mici: (Cilihez felháborodottan) Na ezt kikérem magamnak! Engem
ne ócsárolj, te…Én egy művésznő vagyok! Egy nagy művésznő! Érted?
Mici: Nem érdekelsz! Számomra csupán egy cajha vagy!
Ákos: De kedvesem, esküszöm…
Cili: Mit kedvesem? Esküszöl,mi? Ezelőtt tíz évvel is így esküdtél!
Akkor én voltam a hülye,hogy hittem neked. Tróger nőcsábász vagy! (pityeregni kezd).
Ákos: (könyörög) Na de kedvesem!…Egyetlenem,igérem,hogy én
mindent megmagyarázok.
Cili: Itt már nincs semi magyarázni való!
Ákos: (Micihez,mint akinek hirtelen ötlete támadt) Művésznő!
Thália aranybogara!…
Cili: Mi az,már becézed is? Engem sose neveztél aranybogaradnak.
Ákos: Művésznő, mondja,hogy nem igaz!
Mici: (mint akinek ötlete támad,most megleckézteti) De hiszen…
Ákos: Kérem,na! Mondja,hogy nem igaz!
Mici: De hiszen igaz!
Cila: Te nagy ég!
Mici: (ravaszul mosolyog) Persze,hogy igaz! (Ákos nyakába ugrik)
Egyetlenem,te a megtestesűlt hím…
Cili: Ákos…!
Mici: Szerelmem,oh! (leteperi,csókolja)
Cila: Ákos!Ilyet az én szemem láttára?…
Ákos: (próbál szabadulni,könyörög) Művésznő,hát nincs lelke?
Mici: (csak Ákosnak) Nincs! Most bűnhődni fogsz!
Ákos: Drága művésznő. Én igazán bűnhődnék,de a feleségem
előtt…
Cila: Tehát mégis igaz?!
Ákos: Nem igaz,drága egyetlenem!
Cila: Nem?
Mici: (tépi,csókolja Ákost) Nem-e?
Ákos: (kétségbeesetten) Nem!
Cila: Hát akkor mit mászkál ez a cajha rajtad?
Ákos: Mit tudom én? Biztosan ősszetévesztett De Niro-val.
Cila: Kivel?
Ákos: Nem kivel,hanem De Niróval. Azzal a nagy színésszel,na!
Cila: Pedig te nem úgy nézel ki!
Akos: Nem,de ez a nő is lehet rövidlátó,nem?Joga van hozzá.
Mondja,kedves művésznő,hogy rövidlátó,s összetévesztett.
Mici: (kacéran) De nem tévesztettelek össze senkivel. (lemászik
Ákosról)
Ákos: Nem? Szóval nem…
Mici: (feláll) Nem! (Cilához) Asszonym magánakm tökéletesen
igaza van. A férje hazudik.
Cila: Vagy úgy?
Ákos: Nem,dehogy…
Mici: Igenis a szeretője vagyok!
Cila: A sze…! Hát ez borzasztó!
Mici: Meghiszem azt!
Ákos: Művésznő ezt jól megcsinálta!
Mici: (Ákoshoz) Te csináltad! Miért kellett rólam írkálj?
Cila: És ,ha érdekelhetne ez az apróság…izé…mióta szeretője
ennek a gazembernek, mert (támadó lépést tesz Ákos felé)
leszakítom a…
Mici: O te naiv asszony. Már régóta a szeretője vagyok!
Ákos: Micsoda?
Cila: Igen?
Ákos: Mem!
Mici: Igen! Már gyerekünk is van.
Cila: Gye…! Hogy…micsoda? Gyerek?
Mici: Ühüm!
Mici: Ühüm! Gyerek!..(mint aki lesújt) Kettő!
Cila: Kettő? Kettőőő?…(sápítozik) Mármint gyerek?…Kettő?…
Mici: Igen,gyerek,…kettő! Na!…
Ákos: Nem ,nem igaz!
Cila: (majdnem toporzékolva közelít) Te!…Te!…Nerm igaz,mi?
Te…!Te… impotens patkány! Ezért nem tudsz nekem
csinálni,mi? Mert az ilyen …ilyen színésznőkre pazarolod
a…a…
Ákos: Oh,ti nők!!…Művésznő!Mondja,hogy nem igaz!Mondja na!
Esküszöm olyan kritikát írok,hogy ha meglátják azok egyből
meghívják a Hollywoodba.
Cila: S te is vele mész,mi? Ezt nem tűröm! Hazamegyek az
anyámhoz. (indul,visszafordul,Ákoshoz) Impotens gazember!
(el)
Ákos : (leroskad az ágyra) Mondja művésznő,miért tette ezt
velem.
Mici: (Ákos mellé űl az ágyra) Na,ne légy úgy elkenődve…
Ákos: Méghogy én ne legyek elkemődve?
Mici: Ne csüggedj! Majd cask visszajön,ha szeret!(mellére szorítja
Ákos fejét) Csak egy kicsit meg akartalak büntetni.
Jocó: (még kintről,kopog)Hallo,Ákos !Itthon vagy?(már be is ront)
Nyítva van,hát persze,hogy…( nézi öket) Szervusz kedves …barátom!
Ákos: (még mindig feje Mici mellén,felnéz,a legártatlabbul)
Szervusz!
Mici: (még nem esett le a tantusz, félszegen int) Servusz!
Jocó: Nagyszerű a kri…(mint akiben cask most tudatosul a helyzet,
Micihez,nyomatékosan) Mit keresel te itt ?
Mici: (zavarban van,a ruháját igazgatja) Én… kedvesem!…Én…hát
én tulajdonképpen…
Jocó: Na…?
Mici: Jocókám drága…Én cask a …az újságban megjelent
kritikáról…
Ákos: (mint aki megérti) Na igen arról,a…kritikáról…
Jocó: Az újságban megjelent kritikáról fecsegtetek,mi?
Mici: Iiiigen…
Jocó: Az ágyban,igen? Ő majóban s rövödgatyában,te pedig
megtépve,mint egy tyuk,ameylikről éppen most szállt
le a kakas. Szép!
Ákos: (érlelődik egy ötlet) Meghiszem azt!
Mici: Jocókám! Esküszöm,én mindent megmagyarázok…én…
Ákos: (felemelkedi az ágyról,válon karolja Jocót) Művész úr.
Művészkém…kedves Jocó barátom. Neked messzemenően
igazad van.Ez a nő (Micire mútat) a szretőm.Honnan
ismered?
Jocó: Nekem a feleségem!
Ákos: Gratulálok!
Mici: Drága Jóskám! Jocókám,oh!…
Jocó: Semmi drága!…Semmi Jocóka!…Vége! Tehetségtelen vagy
még statisztának is! Én beépítelek a legjobb szerepekbe,s te?
Te egy harmadosztályú kritikushoz jársz,mi?
Mici :De ez nem igaz!…
Ákos: Művész úr! Ne pocskondírozz itt engem,mert olyan kritikát
írok,hogy a lap is megszűnik,amelyik leközli.
Mici:(könyörög Ákoshoz) Kritikus úr,mondja,hogy nem igaz!
Ákos: De,hát miért mondjam?
Mici: O,mondja,na!
Ákos: Nem mondom!
Mici: O,na!…
Ákos: Igenis a szeretőm vagy! Az imént is úgy mászkáltál rajtam,
mintha ez az ur…izé, ez a barátom már egy hete nem izé…
Izélt volna …meg téged…Szóval a szeretőm vagy és kész!
Szeretek egyenesen beszélni.(Jocóhoz)Jól saccoltál barátom!
Ez a nő…ez a tehetségtelen statiszta,…ez a te feleséged
mellesleg az én szeretőm! Na!
Jocó:Az?
Ákos: Az! Az én nőcim!
Jocó: A te nőcid?
Ákos: Pontosa! Egész pontosan! Szabadidőmben.
Jocó: Vagy úgy? S mióta?
Mici: Hazugság!
Ákos: Régóta!
Mici: Rágalom!
Jocó: Régóta?
Ákos: Igen! Már gyerekünk is van!
Mici: (a fotelbe roskad) Ez képtelenség. Maga mit művel?
Jocó: Gyerek?…
Ákos: (Micire kacsint,büszkén) Gerek! Három!
Mici: Mi?
Jocó: Három gyerek?
Mici: Összesen nincs annyi, de veled…(Jocóhoz) Ezzel…
Jocó: Szóval ezért nem akarsz velem ? (Ákoshoz) Jön a mesével,
hogy a művészi pálya félbeszakad, meg ilyenek…Hát
vedd tudomásul,hogy vége! Hazamegyek az anyámhoz…
vagyis …hazamegyek…elmegyek…Egyszóval elhagylak.
(Ákosra mútat) Neki hagylak!
Mici: De hát kedves!…
Jocó: (Ákoshoz) Neked hagyom!
Ákos: Köszönöm! Kedves részedről!
Jocó: (kezet nyújt) Tiszteletem, te…harmadosztályú kritikus!
(indul,visszafordul Micihez) Te,tehetségtelen statiszta! (el)
Ákos: (elmerengve) Impotens patkáhy!…Harmadosztályú
kritikus!….
Mici: (szipog) Most mi lesz? (leül az ágyra)
Ákos: Most? (hirtelen,ledobja magáról a majót) Most? ( Micire
Veti magát,leteperi az ágyra)
Mici:Mit akarsz,hé…(szabadulni próbál)
Ákos: (gyámbássza)Hogy mit akarok?
Mici: Igen! Már eléggé megbüntettél!
Ákos: (A nőn ülve felemelkedik) Valami még hátra van!
Mici: Mi…micsoda?Mit akarsz most csinálni?
Ákos: Most? Gyereket csinálok! (és elkezdi)Neked kellett.
Gyors függöny!