Már a cím földhöz vágott! Sejtettem, hogy valami nagy-nagy szomorúságot tartogatnak a továbbiak. Jól sejtettem. Bár nem tudom mi hozta ki belőled ezeket a fájdalmas sorokat, de nagyon hitelesen hangzanak.
A háború jutott eszembe, hány ember mondhatja el ezt magáról napjainkban?…
Vagy talán még háború sem kell hozzá?
Nagyon meghatottak soraid!
Nagyon elementáris és megrendítő az írásod. Nemcsak a témája miatt; látványos és mozgalmas, ahogyan a valóság begyűrűzik az álmokba és ahogyan az álmok begyűrűznek a valóságba. Műveidben gyakorta olvashatunk a magányos, kisiklott ember belső küzdelmeiről, halódásáról. Ábrázolásaid nagyon hűen vetítik az olvasó elé a jelenséget.
Köszönöm nektek, hogy miután én hűtlen módon hónapokra eltűnök, ti mindig visszataláltok hozzám és valami olyat írtok, amitől, bármilyen is volt addig a nap, sokkal jobb kedvem támad. 🙂 Nem a háború miatt született ez a szöveg, sokkal inkább a Laca által megfogalmazott "magányos, kisiklott ember belső küzdelmeiről, halódásáról" lenne itt szó. Álombeli víziókat próbálok vegyíteni, valóságból implikált tudati, érzelmi elemekkel.
3 hozzászólás
Kedves István!
Már a cím földhöz vágott! Sejtettem, hogy valami nagy-nagy szomorúságot tartogatnak a továbbiak. Jól sejtettem. Bár nem tudom mi hozta ki belőled ezeket a fájdalmas sorokat, de nagyon hitelesen hangzanak.
A háború jutott eszembe, hány ember mondhatja el ezt magáról napjainkban?…
Vagy talán még háború sem kell hozzá?
Nagyon meghatottak soraid!
Szeretettel,
Ida
Kedves István!
Nagyon elementáris és megrendítő az írásod. Nemcsak a témája miatt; látványos és mozgalmas, ahogyan a valóság begyűrűzik az álmokba és ahogyan az álmok begyűrűznek a valóságba. Műveidben gyakorta olvashatunk a magányos, kisiklott ember belső küzdelmeiről, halódásáról. Ábrázolásaid nagyon hűen vetítik az olvasó elé a jelenséget.
Laca
Kedves Ida, és Laca!
Köszönöm nektek, hogy miután én hűtlen módon hónapokra eltűnök, ti mindig visszataláltok hozzám és valami olyat írtok, amitől, bármilyen is volt addig a nap, sokkal jobb kedvem támad. 🙂 Nem a háború miatt született ez a szöveg, sokkal inkább a Laca által megfogalmazott "magányos, kisiklott ember belső küzdelmeiről, halódásáról" lenne itt szó. Álombeli víziókat próbálok vegyíteni, valóságból implikált tudati, érzelmi elemekkel.
Üdv: I