Mass Effect – Mindoir gyermekei II.

Sosk Kar’gadrak kapitány a batári fregatt parancsnoki hídján állt, karba font kézzel szemlélve az alattuk elterülő kolóniát. Három szeme a kivetítőn látható épületekre szegeződött; a negyediket hosszú évekkel azelőtt, csatában veszítette el. Magában elégedetten mosolyogva kiosztott pár parancsot a legénységnek, majd a fedélzeten található egyetlen Fogyatkozás zsoldoshoz, egy szalári nőstényhez fordult. – Készen áll a program, Yorik? – kérdezte. A szalári gyorsan bólintott, ahogy fordítógépe lefordította a batári érdes, dörmögő beszédét.
– Minden változó figyelembe véve – hadarta szinte természetellenesen magas hangon. – Kolónia védelmi rendszerei leállnak, ha elengedem. Gondot katonák okozhatnak, de az te problémád. Én csak technikus vagyok – mosolyodott el.
Sosk visszafojtotta előtörni készülő undorát. Gyűlölte a szalárikat, ezeket a sovány, aránytalanul nagy szemű lényeket. Olyanok voltak, mintha valaki fogott volna egy rakás pálcikát, és egymásba szurkálta volna őket, de külsőségeik dacára rendkívül veszélyesnek számítottak. Szinte fotografikus memóriájuk a legapróbb részleteket is képes volt eltárolni, így repítve a fajt a tudományok és a hírszerző tevékenységek élére. Egy közismert mondás szerint a szalárik voltak azok, akik már azelőtt megnyerik a háborúkat, mielőtt egyáltalán kitörhetnének. Közülük került ki a legelső Fantom is, így mindenki óvatos visszafogottsággal viszonyult hozzájuk.
– A támadó csapatok egy percen belül földet érnek. A lövegek célba vettek minket – hallatszott a fedélzeti adó-vevőből a rohamcsapatok parancsnokának hangja. A rabszolgavadász elhúzta a száját és újra a szalárira nézett.
– Egyetlen löveget sem akarok aktívan látni – mondta.
A nő bólintott, bal karján megvillant mindenesének narancsszín felülete. Három ujja villámgyorsan cikázott végig a megfelelő paneleken, másodpercekkel később pedig elégedetten engedte ki a tüdejébe szívott levegőt.
– Kinn – jelentette röviden. – Jona elégedett lesz. Három másodperccel jobb utolsó időmnél.
Jona Sederis aszári ex-kommandós volt a Fogyatkozás alapítója. Szervezete az aszári és szalári katonai hagyományokhoz igazodva elsősorban beszivárgó, felderítő és orgyilkos akciókra szakosodott, de testőri feladatokat is szívesen elláttak. Különböző biztonsági- és nehézmechjeik, valamint a tény, hogy szinte mindig csak legálisan működő kormányok számára ajánlottak segítséget, szerte a galaxisban népszerűvé tette őket.
Ezért fordult hozzájuk a Hegemónia is.
A batári államszervezet már hosszú évtizedek óta igyekezett kolonizálni a Szküllai Határvidéket, de a területen végrehajtott fejlesztések ellenére az emberiség 2160-as évekbeli feltűnése jócskán visszavetette a galaktikus politikában. Az évtized végére a batárik szinte minden fontosabb világról kiszorultak a térségben, elveszítve azt a kevés előnyt is, amit sikerült megszerezniük a Fellegvár többi fajával szemben. És ezt is csak eggyel több oknak tartották az emberek kiűzésére a Szküllai Határvidékről.
– Az első csapatszállítók földet értek – reccsent újra az adó-vevő. – A rohamcsapatok megkezdték a kolónia támadását.
Sosk most már nyíltan is elmosolyodott.
– Készítsétek elő a siklót. Lemegyünk – vakkantotta, mire hárman is szaladtak teljesíteni a parancsot.
– Ha akció rosszul sül el, fejlemény nem biztató Fogyatkozásnak – mondta Yorik, nagy szemeivel a fregatt kijelzőin cikázva. – Szervezet híres sikerességi rátáról és törvényes működésről. Szövetség elleni támadás lehet kiváltó ok negatív megítélésnek vagy agressziónak Fogyatkozás és Hegemónia felé.
– Ne aggódj. – Sosk gyors léptekkel indult el a hangárba vezető lift felé. A szalári szinte futva követte. – Észbe kapni sem lesz idejük, nem hogy negatívan ítéljenek meg bárkit. A Hegemóniának pedig eredmények kellenek az újonnan kifejlesztett implantjainkról. Illetve a te implantjaidról. Csak akkor fogunk nyíltan együttműködni veletek, ha a tesztek sikeresen zárulnak.
– Batári hajók támadnak szövetségi kolóniát, lekapcsolnak védelmet, kísérleteznek technológiával, amit amúgy nem tudnak kifejleszteni, ne feledd! – Yorik egyébként sem kis pupillái fenyegetően kitágultak, miközben a lift lassan levitte őket a hangárba. – Ennél nyíltabb nem is lehetne együttműködés. Vadászok tudják, mit csinálnak, remélem.
A hangárban több tucat batári mérnök sürgölődött a kapitányi sikló körül és a hangár különböző műszereit vezérlő képernyőknél. Sosk elégedetten mutatott végig rajtuk és a nő felé fordult. – Mindenki pontosan tudja a dolgát ezeken a hajókon, világos? – felelte foghegyről, és magához vette a pisztolyát a gépkarabélyával együtt. – Most pedig gyerünk – folytatta és széles vigyorral elindult a sikló felé. – Vár ránk egy elfoglalnivaló kolónia.