Hát nem mondják, hogy ne legyek hangyás, az vagyok, mert mindenfele mindenféle hangyák szaladgálnak a lakásomban. Már frankóra eljutottak mindenhova, és még a legféltettebb titkaimat is kifürkészték. Kérdem én, megyek „én” hozzájuk? Nem. Még szép, hogy nem. Hogy is néznék ki? Éppen ezért ők se jöjjenek hozzám. Nem érdekel, hogy csak élelemforrás után kutatnak. Ne tegyék, nekem se kellenek tojásaik. Mert ki volt itt előbb, ők vagy én? Én, kérem szépen, „én”. Ja, hogy a ház előtt mi volt itt? Lehet, hogy egy olyan terület, amin hangyák éltek, de tehetek én erről? Igen. Na, tessék, és még azt mondják, hogy ne legyek hangyás. Őrület. Hát ki lehet bírni ezt ép ésszel?
8 hozzászólás
Szia Szabolcs! Nem biztos! 🙂 Üdv: én
Szia Bödön!
Na, ettől tartok én is.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Eferesz!
Nagyon egyéni gondolatmenetet indítottál el!
Lehet rajta sokat,nagyon sokat ´elmélkedni´
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Kedves sailor!
Köszönöm, hog annal találod.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Hangyák mindenhol vannak, hangyások is. Úgyhogy békélj meg velük!
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Rendnen, azon vagyok.
🙂
Ettől színes a világ.
Szeretettel: Szabolcs
Szia Szabolcs!
Szerintem nem! Ne is próbálkozz, mert az őrületbe kerget. 🙂
Mindig így van, oda lyukadunk ki a kiindulópontra!
Egyébként, jót mosolyogtam az egyperceseden. :)))
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida!
Nagyon szépen köszönöm.
🙂
Szeretettel: Szabolcs