Nyelvtanulás

Fuchs Jakab negyvennyolc éves állástalan főkönyvelő elhatározta, hogy nyelvet tanul. Húsz éves fia éppen most tette le a harmadik nyelvvizsgáját, hát zordon atya létére ő sem hagyhatja figyelmen kívül a modern kor követelményeit. Sokáig gondolkodott, vajon melyik nyelvet válassza. Kedvelte a francia szavak dallamosságát, az ismerősei között akadt is franciatanár, de a családi legendárium szerint a dédapja egy francia nevelőnővel szökött meg, és hagyta magára gyengélkedő feleségét öt gyermekkel, ezért úgy gondolta, illendő lenne ezt a rokonságát oly érzékenyen érintő tényt szem előtt tartania. A német nyelv is vonzónak tűnt Fuchs Jakab számára, bár emlékezett rá, hogy lánya mennyit bajlódott vele az általános iskolában. Sehogy sem bírta a névelőket megjegyezni. Miért hímnemű a szék, és miért nőnemű a fal? Az ok hímnemű (der Grund), a következmény (die Folge) azonban nőnemű. Ámbár, ha jobban belegondol, nagyon is érthető a dolog, csupán a valóságot tükrözi. Mindig a férfi az oka, aminek a következményét a nő viseli. A feminizmus semleges nemű, aminek szintén nagyon racionális a magyarázata. De vajon miért lett semleges nemű szegény ablak? Fuchs úgy vélte, az lenne a helyes magatartás, ha az egyenjogúságért küzdő szervezetek erre is gondolnának. Nem lehet hátrányosan megkülönböztetni egyik tárgyat a másik javára. Mi az, hogy semleges? Talán az asztal felsőbbrendű az ajtónál? Egy a lényeg, Fuchs Jakab nem akart németet tanulni. Jó darabig kecsegtette az olasz nyelv elsajátításának gondolata, hiszen az egyik kedvenc dala az O sole mio volt, és nagyon szerette volna megtudni, hogy miről is szól. Nápoly, a Vezúv, az olasz nők mindig a boldogság képzetét keltették benne. Ám miután Olaszország labdarúgócsapata fölényesen nyert a magyarok ellen, elhatározta, olaszt semmiképpen sem tanul. Maradt az angol. Az angol világnyelv, az ületi élet, az informatika, a zene nyelve. És ráadásul a főneveknek nincsenek nemei az angolban. Már csak tanfolyamot kellett találnia, ami nem volt különösebben megerőltető. Kiválasztotta a legolcsóbbat, szűkös anyagi helyzetében nem engedhetett meg magának mást, és egy spirálfüzettel felvértezve megjelent a lepusztult bérház udvari lakásában. Rikító vörösre festett hajú, a nyugdíjhoz közel álló nő tartotta az órákat, aki bevallotta, eredetileg oroszt tanított egy szakközépiskolában, csupán a rendszerváltáskor képezte át magát angoltanárrá. Hősünket nem csüggesztette el ez a tény, hatalmas lendülettel fogott a tanulásba. Az első néhány alkalom után azonban gyanússá vált a tanárnő. Amikor a tisztes matróna a székre azt mondta, hogy sztul, még nem csodálkozott, csak magában megjegyezte, hogy az oroszban is sztul. Még azt is megemésztette, hogy az utca angolul úlica. De hogy a ceruza karandas, az már sok volt. Gimnazista leánykája, aki maga is az angol nyelv buzgó tanulója, felvilágosította, hogy a tanárnő nem angolul beszél. Amikor a legközelebbi órára menet egy darabka vakolat hősünk fejére esett a málló tetőről, elment a kedve az egésztől. Megfordult, és határozott léptekkel hazaindult. De nem adta fel, ha tanfolyamon nem ment, majd megtanulja magától. Útközben beugrott egy könyvesboltba, és megvette a létező legvastagabb tankönyvet. Alig várta, hogy beköszöntsön az éjszaka. A kemény borítású kötetet kinyitotta az első leckénél, majd a párnája alá tette. Alig aludt valamit, mert a könyv rettenetesen nyomta a fejét, de hát megéri, a tudásért meg kell szenvedni. Reggel csalódottan tapasztalta, hogy egy árva betű sem ment a fejébe. Eltelt egy hét, de Fuchs nem lett egy jottányit sem okosabb. Felesége aggódva nézett rá a reggelinél:
– Valami baj van, drágám?
Ujjaival végigsimította a Fuchs arcán összegyűlt bevágásokat.
– Talán bőrgyógyászhoz kellene menned.
Hát jó, sóhajtott Fuchs, más alternatíva után kell néznie. Mikor a macskaeledel gyárban dolgozott, egyik kollégája ódákat zengett a relaxációs nyelvtanulás előnyeiről. Nem kell hozzá más, csak egy kazetta vagy CD, amin a leckét mondják, és egy kényelmes heverő, ahol békésen szundikálva adhatja át magát a tanulás örömeinek. Fuchs odakészítette a CD lejátszót, beletette a lányától kapott lemezt, és pillanatok alatt mély álomba szenderült. Arra riadt, hogy a szomszéd macskája vadul karmolássza az arcát, alig tudta lefejteni magáról. Trillázó madárcsicsergés töltötte be a szobát. Hanna ugyanis nem az angol nyelvű CD-jét adta kölcsön apjának, hanem véletlenül a nyári biciklitúrán készült felvételek kerültek lejátszásra. Központi helyen a madártani megfigyeléssel. Ez után az élmény után Fuchs nem óhajtotta a relaxációs nyelvtanulást tovább folytatni. Ragtapasszal az arcán, szótárral a kezében kiült a verandára. Mi, hogy meglett férfiember létére szavakat magoljon, mint egy általános iskolás? Azt már nem. Akkor inkább elmegy virágkötőnek. Azóta is készíti szebbnél szebb csokrait a sarki virágárus üzletében.