Noémi rendszeresen járt edzésekre az összevonás után is, a főiskolások kedvesen fogadták a középiskolás csapatot.
Közben elkezdődött az NB.II-es bajnokság , így hétvégenként vagy Egerben a körcsarnokban vagy idegenben játszották a mérkőzéseket. Az utazások alatt még jobban megismerték egymást a két csapat játékosai és kialakult a kezdő hatos csapat. Nagy örömére kezdőember lett, sőt az irányitó játékos szerepét is elvállalta. Két-három hónap múlva szinte rendíthetetlen bizalom alakult ki, így a csapat kaptányává választották egyöntetű, titkos szavazással.
Boldog volt, hogy mégis ezt a játékot választotta, a sikerek sem maradtak el, sokat jelentett neki, hogy a többiek nemcsak a pályán, hanem a magánéletükben is számíthattak rá.
Az izgalmakat csak fokozta, hogy pár nap választotta el az ifjúsági válogatott dunavarsányi edzőtáborozásától.
Rengeteg gondolat bizonytalanította el, még sohasem utazott egyedül, főleg nem a fővárosba, ahonnan majd busszal indulnak tovább Dunavarsányba. Félt az ismeretlentől, ami egy tinilánytól teljességgel érthető. Szülei a bepakolásban sokat segítettek és természetesen ellátták jó tanácsokkal. Aggodó szemekkel integettek a távolodó vonat után, de tudták Noémi eddig is megállta a helyét minden téren.
Az utazás kellemesnek bizonyult. Hosszú derékig érő szőke haját most nem kötötte össze, kényelmesen elhelyezkedett a vonaton, majd elővett egy könyvet és tanult. Bizony, bizony ! Feltétel volt, hogy a tankönyveket is vinni kell magukkal, hiszen a tananyaggal nem maradhattak le. Annyira elfoglalta magát, hogy észre sem vette, hogy már Hatvanba érkezett a vonat. Az ablakon át felfigyelt egy magas, jóképű, barna hajú fiatalemberre, aki szintén nagy sporttáskával szállt fel. A kamaszfiú vele szemben talált helyet magának, Noémi alig mert felnézni a könyvből. Hirtelen a fiú megszólalt:
– Te is Budapestre utazol ? – kérdezte a kellemes hang.
– Igen, a budapesti Nagycsarnokba, utána pedig Dunavarsányba – felelte a lány félszegen.
– Nagyszerű, akkor mehetünk együtt, ugyanis én is oda utazom – jött a mosolygósan kedves válasz.
Végigbeszélgették az utat, kiderült Laci is edzőtáborba megy, tehát fiúk is lesznek a válogató edzéseken, nemcsak lányok. Noémi egyre izgatottabb lett, el se tudna képzelni milyen meglepetések várnak még rá, de legalább már egy ismerőse lesz. Olyan érzése volt gyökeresen megváltozik majd az élete.
19 hozzászólás
Drága Zsu!
Kíváncsivá tettél, várom a folytatást.
Nagyon jól adtad elő az utazást.
Szeretettel gratulálok: Ica
Drága Ica !
Ahogy időm engedi, természetesen folytatom.
Köszönöm, hogy érdeklődéssel olvasod ezt a kis naplószerű prózát.
Szeretettel ölellek: Zsu
Drága Zsu, igazán jó a folytatás is, lám, úgy írsz, ahogyan beszélünk, úgy is kell, egyszerűen, érthető mondatokkal elmondani a gondolataidat.
Gondolom, Noéminek előérzete támadt, kíváncsian várom, beválik-e a képzelete.
Ez a Noémi Te voltál? (Vagy ne kíváncsiskodjak?)
Várom a következő részt
szeretettel: Kata
Kedves Kata!
A következő részekből kiderül majd minden.
Igen, jól érzed én lennék, bátran vállalom.
Köszönöm kedves szavaidat és bátorításodat az írással kapcsolatban.
Nagyon jól esett kedvességed.
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Huncutosodik a történet. Laci, mint új szereplő, gondolom a későbbiekben is szóhoz jut. Eddig szép sport karriert építgetsz. Mit tehetek? Várom a további fejleményeket. 🙂
Szeretettel
Zoli
Kedves Herceg !
Kicsit talán igen, huncutosodik, természetesen Laci későbbiekben is szerepet kap a történetben.
Tényleg így kezdődött a sportkarrierem 🙂
Jövő héten vagy hétvégén lesz folytatás !
Szeretettel: Zsu
Szia Zsu! Szépen bontakozok a történet. Érdeklődéssel olvasom, és várom a folytatást! Szeretettel üdvözöllek: én
Szia Laci !
Igen bontakozik, még jobban fog a későbbekben , ha lehetőségem engedik…
Örülök, hogy Te mint a prózák kitűnő írója megtisztelsz kis naplófélém olvasásával 🙂
Szeretettel: Zsu
Alakul a történet, és kibontakozóban egy szerelem… (ha jó az előérzetem).
Most olvastam a második részt is, és ha itt járok olvasom a következőket is.
szeretettel
Ida
Drága Idám !
Örülök, hogy olvasol és hogy egyre többet vagy köztünk 🙂
Jól gondolod, kibontakozóban…
Örülök, hogy tetszik és várod a folytatást !
Köszönöm kedves szavaid:)
Szeretettel ölellek: Zsu
Látom meneget neked a prózaírás is kedves Zsu, szépen, egyszerűen és érthetően. Szeretettel: István
Szia István !
Meneget…meneget…kezdetleges tudom, de próbálkozom :)))
Köszönöm a dicséretet !
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Nagyon tetszik, hogy a rövid kis részekben mindig történik valami újszerű! Szinte látom a szőke lány és a fiú kezdődő barátságát. Nem is értem…vajon miként lehet az, hogy éppen a lánnyal szemben foglalt helyet…:)
Kíváncsian várom a folytatást!
Sok szeretettel: Matild
Kedves Matild !
Igen rövid kis részecskék, nem is mondanám ezt prózának, inkább naplószerű kis történeteknek, örülök, hogy tetszik, amit olvastál, ígérem folytatom majd.
Én ma már értem, miért a lánnyal szemben ült le az a fiú… 🙂
Köszönetem az olvasásért és figyelmedért 🙂
Sok szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Csapatkapitányként is remélem még sok jóban lesz része a "kis palacsintának", és a jó dolgok közé fog tartozni talán Laci is…
Judit
Kedves Judit !
Úgy látom gondolatolvasó vagy, sok minden fog még történni, örülök, hogy olvasol 🙂
Szeretettel: Zsu
Kedves Judit !
Úgy látom gondolatolvasó vagy, sok minden fog még történni, örülök, hogy olvasol 🙂
Szeretettel: Zsu
Izgalmas utazás lett belőle. Ebből még akármi is kialakulhat.
Csak attól félek, hogy a tankönyv fogja megbánni ezt az ismeretséget. Szeretettel olvastam. István
Őszintén ?
A tankönyv nem bánhatta, mert szigorú napirendünk volt 🙂
Szeretettel: Zsu