Hosszú éveken keresztül próbáltam megmagyarázni magamnak, hogy csak rossz álom volt az egész, csak széttépett vágyak keserű utóíze voltál. Nappal még sikerült nem gondolni Rád. Talán hónapok is múltak úgy, hogy ki tudtalak űzni tudatomból. Aztán éjszaka belibbent álmomba egy táncos-léptű lenge lány, fekete fonata a hátán kígyózott, mosolya felolvasztotta a dermedtséget.
Ilyennek képzeltelek, ilyen lehettél volna.
Ami voltál: beesett, karikás szem mutatta, hogy veszítettél, az ökölbe zárt apró kicsi kéz, hogy micsoda küzdelem után. A fehér ing csipkegallérján a vérfolt ironikus üzenet: nem múltál el nyomtalanul.
Évente egyszer jövök Hozzád.
A krizantém kesernyés illata lelkembe ivódott.
A hiányod magánügy.
Csak az álmomban élsz, kicsi lány.
Réka
By matyi