James Joyce, a világhírű író 1922-ben adta ki meghökkentő regényét, a közel ezer oldalra rúgó irodalmi monstrumot, amely falrengető hírnevet szerzett magának. Az Ulysses című alkotás egyetlen nap eseményeit sűríti magába, érthető hát a nagy felhajtás.
Ilyen esetben jogosan vetülhet fel a kérdés a kedves olvasóközönségben, hogy mégis hogyan álljon neki a történetnek.
Természetesen nem az olyan mellékes apróságokra kíváncsiak ilyenkor, hogy éppenséggel ülve vagy állva jobb, hason fekve, lábat lóbálva, hintaszékben, egyedül vagy síró csecsemők társaságában. A fontosabb kérdések közé tartozik a következő: Egy ennyire terjedelmes könyv esetén, hány oldalt lapozhatunk át sunnyogva? A válasz: A lehető legkevesebbet. Esetleg a címlapot, vagy az olvashatatlan, kávéval leöntött lapokat mellőzhetjük.
Mivel hazánk több fordítással is büszkélkedhet, elsőnek a második javasolt, másodiknak a harmadik, harmadiknak pedig az első. Az eredeti nyelvű olvasást főleg az angolul értő közönségnek ajánljuk, mert a könyv véletlenül azon a nyelven íródott.
Ahogy korábban már említésre került, a cselekmény egy nap alatt játszódik, így logikusan következik, hogy kiolvasni is egy nap alatt érdemes.
A fejezetekkel könnyű dolgunk lesz, a kiadó már eleve szépen sorban helyezte el őket a könyvben.
Vonaton utazva remek lehetőség áll rendelkezésünkre az olvasás által, utastársainak az út hosszától függően akár több órás előadást is tarthatunk az olvasottak sajátos értelmezéséről.
Olvasónapló írásába is foghatunk akár, mellyel végül felkereshetjük egykori szigorú tanárainkat, akiknek szó nélkül nyújthatjuk át a nagyjából hatezer oldalas, olvashatatlan macskakaparást, amit sebtében alkottunk.
Miután végül átrágtuk magunkat a regényen, ezt bőszen hangoztassuk is! Így tehát vigyük vissza a könyvtárba, ahol a könyvtárossal hosszas eszmecserét folytathatunk, míg mögöttünk a sorban állók ámulattal hallgathatják zseniális észrevételeinket. Ha nem kölcsönöztük, akkor is megtehetjük ezt.
A statisztikai felmérések szerint a teljes lakosságnak csupán 0.03 százaléka olvasta ezt a művet, így tehát elit klub tagjaivá válhattunk. A közösségi oldalakon bátran jelöljük be ismerősnek társainkat, akik szintén olvasták.
Megjegyzés: Legideálisabb a kötetet sárga öltönyben olvasni, közben szederkoktélt iszogatva. Ha megszólal a telefon, ne vegyük fel, valószínűleg nem ebben az ügyben keresnek minket.
Rossz tanácsok könyve – Hogyan olvassuk James Joyce regényét
By Daniel
5 hozzászólás
Kedves Dani, életem folyamán három-négyszer próbáltam elolvasni az Ulyssest, kb a huszadiknál feladtam. Egyszerűen nem érdekelt. Pedig élvezetet leltem olyan könyvekben, mint Az eltűnt idő nyomában, A világítótorony, az Átokfölde stb. Ezek nem könnyű olvasmányok.
Azért kezdtem csak újra és újra, mert nem tudtam elhinni, hogy egy ilyen híres mű egyáltalán nem jön be nekem! És nem!
Rövid az élet, még egyszer nem hinném, hogy megpróbálom…
Fantasztikus Joyce szóhasználata, a szabadszájúsága, mégis a tények hajszálpontos ábrázolása. Átgázol minden eszmén, sőt lenézi őket.
Nem egyszerű túljutni rajta, de javaslom mindenkinek, hogy próbálkozzon meg vele.
Megéri.
üdv
– i –
Kedves Irén, köszönöm hozzászólásod. Valóban van valami az ilyen nagy regényekben, ami kihívja az olvasót. Kicsit sem könnyű. Erőltetni nem szabad, bármit is állít ennek az írásnak a szerzője.
Nem dicsekszem vele, de harmadikra elolvastam. Először 20-25 oldal után a sarokba vágtam. Másodjára szinte betűmérgezést kaptam tőle. Harmadikra dacból kezdtem el újra, aztán egyre jobban tetszett.
Egyetlen nap története mégis benne az egész világ, a valaha volt történetek.
James Joyce, hogy nyilatkozik a regényről?
" minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma." Vad képzettársítások tömege.
Egész nyugodtan dicsekedj, szívesen olvasom itt. Ez olvasói teljesítmény. A regényt lassan saját legendája veszi körbe. Köszönöm, hogy te is hozzászólásoddal népszerűsíted. És szintén köszönöm az olvasást, ez gondolom kevesebb ideig tartott, mint az Ulysses.