Az öregúr a Keleti pályaudvar órája alatt ácsorgott. Mellette egy kopott sakktábla pihent egy beton oszlopon.
A hatalmas óra körül emberek tömege örvénylett. Az öreg bátortalan karlendítéssel invitálta őket egy partira. Egy fiatalember lépett oda hozzá. Ha már úgy is késik a vonat… Miért ne? A játszma gyorsan véget ért.
– Sakk matt.- dörmögte az öreg. – 150 forint lesz.- tette hozzá.
A fiatalember elmosolyodott.
– Köszönöm. – mondta és egy 200 forintos érmét nyomott az öreg kezébe, jelezvén, hogy nem kér visszajárót. Majd sarkon fordult, de mielőtt újra beleolvadt volna a pályaudvar forgatagába, még meghajolt az öreg előtt.
Sakk matt
By Phoenix
6 hozzászólás
Szia! Az a helyzet, h én, Bödön, ha itt értékelem azt írom: „tetszik, mert bravúros kamera-kezeléssel felvillant egy életképet. Rövid, tömör jól megfogalmazott néhány mondat. Ott vagyok, látom, ami történik. Csak néhány elfutó kép az egész, mégis milyen mélységek tárulnak fel. Nagyon tetszett, nálam csillagos ötös.
Az írást elbíráló Hivatalos Magyar Irodalom Roppantul Hozzáértő és Mindenki felett Álló Zsűrije viszont a következőket fogalmazhatta meg:
„1. Az első mondatban a pontatlan helymeghatározás zavaró. A Keleti órája alatt – tág fogalom.
2. Sakktábla a beton oszlopon. Milyen beton oszlopra gondol a szerző? Hogy lehet egy oszlopra feltenni egy sakktáblát?
3. az ….óra körül emberek tömege örvénylett. Az óra 32 m magasan van fenn a homlokzaton, körülötte nem „örvényelhetnek”, legfeljebb csak a galambok.
4. Miért írja a szerző, hogy 200 forintos érmét? Elég lenne a 200 forintot!
5. A záró-kép nem elég hiteles. Sarkon fordul a fiatalember, tehát már háttal van az öregnek. Hogy hajol meg akkor ELŐTTE?
DE, hadd mondjam még egyszer: én nem sokat törődöm ennek a kacifántos nevű, és magasan a mi szintünk felett álló (vagy abban a hitben leledző) bizottságnak a szőröző véleményével. Nekem igenis tetszett!
Ja, lemaradtak a pontok: XXXXX
Hahaha 🙂 Koszonom szepen :))
Szia, kár, hogy nem került be, pedig igen jó! Vagyis nekem nagyon tetszik. 🙂
Grat. Gy.
Szia Phoenix!
Tavaly én is írtam oda, ugyanilyen eredménnyel, elsőre csodálkoztam rajta. Aztán megnéztem a legjobb tízet, és bizony, egyetértettem a döntéssel.
Szerintem, nem túl életszerű az írásod. Lehet, hogy tényleg megtörtént vagy megtörténhetett volna, de ezt az érzést valahogyan mégsem nyújtja a műved, nem sugárzik belőle az élet.
És hát az apróságok:
– "Mellette egy kopott sakktábla pihent egy beton oszlopon." – Mellette kopott sakktábla pihent a betonoszlopon.
– "jelezvén, hogy nem kér visszajárót" – jelezvén, nem kér visszajárót.
Lehet, a jót a legjobbtól az ilyen apróságok választják el.
További sok sikert!
Üdv: István