Kirámolok a mosogatógépből.
Kiviszem a szemetet.
Elpakolom az elöl hagyott ruhákat.
Felmosom a nappalit.
És (ÉS!) kiteregetem (!) a ruhát, amivel a mosógép reggelre végzett. Ez utóbbit különös alapossággal végzem. A zoknikat például, mert keskenyek és sok fér el belőlük gazdaságosan, külön rudakra teszem egymás mellé.
Mindezt azért, mert ha már épp itthon vagyok átmenetileg, segítek a házimunkában. Mert nem esik le a … ja, gyűrűt sem hordok, szóval nem esik le az ujjam. De aztán, délután, mikor elégedetten várom, na jó, nem az elismerést, de legalább a nyugtázást, mi következik? Na mi? A férfiak már tudják.
– Nagyon köszönöm, hogy ennyit segítettél.
– Semmiség, örömmel.
– Azért azt elárulnád, hová tetted a lábasokat?
– Az alsó polcra, a jobboldali szekrénybe.
– Ja jó, hét éve a baloldaliban van, de így már megtalálom.
– A szemetet ne keresd, kivittem.
– Ez aranyos tőled, látom. A másik zacskó visszadumált és büntetésből maradt még benn?
– Azt nem vettem észre.
– Megértem, én sem vettem volna, ha nem esek át rajta az ajtóban, mikor hazaértem.
– De a ruhákat elraktam.
– Semmi baj, majd megkeresem a rendes helyüket és átpakolom, ebből ne csinálj gondot.
– Miért kell a pulóvereidet három különböző helyen tartanod?
– Ugyanazért, amiért tavaly, meg tavalyelőtt, meg azelőtt, mikor kérdezted. Mert van itthoni, dolgozós és alkalmi.
– De a fehérneműidet is több helyen tartod.
– Azok egy helyen voltak, amíg ki nem túrtál a lyukas zoknikkal, amiket ahelyett, hogy kikészítenél varrásra, oda, ahová mutattam, eldugdosod mindenhová.
– Felmostam a nappalit, már nem ragad a kiöntött szörp.
– Ez jó hír! Akkor már csak a konyha, a földszinti előszoba, a dolgozószoba, a lépcsőház és a két fürdőszoba felmosása van hátra, ezekkel így sokkal hamarabb fogok végezni.
– Jól van, abban is segítek. Ráérek, a teregetéssel már végeztem kora délután.
– Látom. A zoknikat miért nem a csipesz-polipokra tetted? Akkor az összes ruha elfér a rudakon, nem kellett volna szanaszét terítgetned a nappaliban.
– Ja… A csipesz polipokat nem találtam meg.
– Itt vannak a szárító mellett, mint mindig.
– Összecsukva valahogy nem olyan feltűnőek… De mégis, mit szólsz hozzá? Hányast kapok?
– Erős kettes a kivitelezésért, hármas alá az alaposságért és négyes a lelkesedésért. Ne legyél így elszontyolodva, idén eddig ez a legjobb értékelésed, pedig még csak október van! Szépen fejlődsz.
Azt hiszem, az új munka-megbízásom egész embert fog kívánni. Szerencsére itthonról eljárósat. A szomszéd azt mondja, nagyon meg van elégedve a bejárónővel és olcsón is dolgozik.
2 hozzászólás
Ez is Jó! Lesz még?:)))
Ágnes
Igen, lesz 🙂
Napjaink bearanyozói egyben bőséges tárházai is az ihletnek 🙂