Szemed színeváltozása

Szemed színeváltozása

Hiányzol.
Honvágyam van a vállad után.
Ölelésed nélkül sehol nem érzem otthon magam.
Hiányzik az illatod, az állad smirglisége.
De legjobban a szemed hiányzik. Órákig tudtam gyönyörködni színe változásában. Amikor nyugodt voltál, zöld volt, mint egy tiszta vizű hegyi tó, melyben visszatükröződnek a fenyők. A harag szürkévé fénytelenítette, jeges hegytető lett metsző széllel. Amikor ökölbe szorult a kezed, felkavart hullámú, piszkos szürke tavában apró sárga sárkányok cikáztak. Ha vártál, és észrevetted jöttömet, felragyogott, kitisztult. Ez a fény melengetett, éltetett, erőt adott. A csók hevében elhomályosult, de ezen átsugárzott egy belső ragyogás. Olyan volt, mint amikor felhő mögül áttör a fénysugár. Először egy gyenge sáv, majd mindent betölt, bearanyoz.
Színek, szín kavalkád. Zöldbe hajló kék, kékbe váltó szürkeség.
Nem tudom ma sem, melyik az igazi.
Annyi év után sem tudom eldönteni.
Nem volt rá idő.
Hiányzol.
Hiányzik a vállad, nincs helye lehajló fejemnek.
Hiányzik a szemed.
Nélküle színtelen az életem.