7.9.2014 10:30
Febe
Szia /smile hangulatjel/
7.9.2014 10:31
Gill
Szia Febe! Mi'zujs?
7.9.2014 10:32
Febe
Szép napot drága Ildikó!
Nem sok megvagyok!
Aszta kutyafáját, de szépen szólít! Vajon mire készül?
7.9.2014 10:32
Gill
Neked is Febekém! /smile hangulatjel/
Én is tudok kedves lenni! Gondoltam. Vártam, most mi fog történni.
7.9.2014 10:33
Febe
A városban vagyok!
Köszönöm!
7.9.2014 10:33
Gill
Mit csinálsz ott?
7.9.2014 10:34
Febe
Testvéreméknél vagyok!
7.9.2014 10:34
Gill
Az jó lehet.
7.9.2014 10:35
Febe
Meg volt egy találkám is, csak nem jött össze!
Ó szegény fiú! Gondoltam. S velem kell megbeszélnie! Milyen árva!
7.9.2014 10:35
Gill
Milyen találkád?
Biztos azért mondta, hogy megkérdezzem.
7.9.2014 10:51
Febe
1hölgyeményel!
48 éves!
Csak azt mondta, hogy kicsi vagyok!!
Rögtön a a Kis Vuk jutott eszembe. Meg is sajnáltam rögtön.Még ilyet, hihtetlen milyen tapintatlanok a nők!
Csapott le megint, a mindig éber koca-pszichologus énem. Nem hiába képeztettem magam. Végre egy eset!
De itt még engedi vigasztalni az óvó néni énemnek Febét.
7.9.2014 12:49
Gill
Nyilván csak hozzá képest. Jó magas lehetett. Vonzódsz az idősebb nőkhöz? Ne haragudj, hogy ilyet kérdek, de nagyon érdekel? Az is hogy hány centi vagy? Mert nekem nem tűnt föl hogy kicsi lennél. Ne szomorkodj! Majd lesz másik. /smile hangulatjel/
Valószínűleg, a szememben nőtt meg az üzenetváltások során, mert én úgy, de úgy elfelejtettem, hogy milyen magasságú férfit is láttam a kapumban.
Próbáltam vigasztalni, s esküszöm, itt a csillagos égre, hogy nem magamra gondoltam.
7.9.2014 13:02
Febe
Igen, az idősebbekhez vonzódom! Mit mérjek centibe????? /smile hangulatjel/
Azt mondta hogy kicsi vagyok !
Rögtön kapcsoltam ám, hogy nagyon magas volt a labdám, amire kényelmesen lecsaphatott.
7.9.2014 13:12
Febe
És mért érdekel, hogy vonzódok az idősebb nőkhöz ??????
Na, most jól bekaptam a horgot, azt hiszem. Kezdhetem kimagyarázni magam.
7.9.2014 16:57
Gill
Hááát! Nem is tudom. Csak. A testmagasságodra gondoltam, de tényleg félreérthető.
Hoppá! Egy elpiruló arcot akartam küldeni, és ez lett belőle.
/Egy csodálkozó nagy fej, szívecske szemekkel./
Még egy hiba, egy véletlen! Mi folyik itt?
7.9.2014 16:58
Febe
ahhhan értem
Jól megnyomta a h-t.
7.9.2014 17:06
Gill
Hazafele tartasz?
Jutott eszembe a kérdés, mint mentőötlet.
7.9.2014 17:08
Febe
Ithon vagyok!
Egy t-vel! Gondoltam, de a világ minden kincséért se javítanám ki! Nem illene, meg esetleg elriasztom.Hisz olyan ártatlan!Pedig a beszélgetést valahogy folytatni kéne!
7.9.2014 17:09
Gill
Remek. Mivel töltöd az estét?
Tényleg csak fenn akartam tartani a beszélgetést, hátsó szándékom nem volt?
Mert valahogy, bármit mondtam, minden olyan jól jött neki.
7.9.2014 17:31
Febe
Nem tudom!! Mert??
Tíz perc eltelt. Mit csinálhattam addig? Már nem emlékszem. Elég nagy késés, az biztos, ha semmit.
7.9.2014 17:41
Febe
Mért ????
1Csajal kellene!
7.9.2014 17:44
Gill
Ja.
7.9.2014 17:46
Febe
Ahhan
7.9.2014 17:47
Gill
Ki jöhet szóba?
Kérdeztem. Gondoltam segítek neki gondolkodni. Legalább hasznosíthatom azt a tudományomat, hogy az embereket hozzá tudom segíteni a céljaikhoz. Gondoltam, gondolkodjunk együtt, mert rá szerettem volna vezetni, valami ötletre.
7.9.2014 17:49
Febe
Nem válogatok! Aki eltölt velem 2/3 órát!
Nem akartam hinni a fülemnek! Nem válogat! Ez a fiú nem engem keres. Ezek után hogy adhatnám magam oda neki? Rögtön kibukott belőlem a hátsógondolat. Pedig azt a dolgot, s a kifejezést, hogy odaadja magát az ember lánya valakinek, soha nem gondoltam, soha nem éreztem, mert én csak birtokolni akartam mindent, és mindenkit. S ezt, most fogalmazom meg így, életemben először.Ez volt a hozzá állásom a világhoz. Legalábbis, ilyennek képeltem magam. De nem kell akkor ezen, itt se változtatnom. Megnyugodtam kicsit.
7.9.2014 17:50
Gill
Jújj! Nem jó válasz! Add meg az e-mail címedet, küldök neked valamit!
Küldtem a reflexszerű választ. Viszont, ha tanítani kell valakit, rögtön elememben vagyok. Aktiválta a népművelő énemet ezzel, és meg is könnyebbültem.
Jó okom lett, hogy magam helyett valaki máshoz segítsem hozzá.
7.9.2014 17:52
Febe
Mért nem jó a válasz???
Ide a facebookra küldd!
Emailem nem szoktam használni!/heart hangulatjel smile hangulatjel smile hangulatjel smile hangulatjel smile hangulatjel smile hangulatjel/
14 perc telt el
7.9.2014 18:06
Febe
Meg azt sose használtam így nem is tudom, hogy hogy kell!
Gondolta, be kell avatnia a hiányosságokba, hogy ne menjenek mellékvágányra a dolgok.
Összesen 20 perc gondolkodási ideje volt, hogy valahogy helyre biccentse a dolgot.
7.9.2014 18:12
Febe
A párod?? Merre???
7.9.2014 18:24
Febe
Haló drága !!!
hol vagy?
Azt én is szeretném tudni, mert nem emlékszem már.
Valószínűleg nem én akartam lenni, az az aki.
8.9.2014 12:55
Febe
Halló
Mikor kapok valamit??
8.9.2014 17:03
Febe
Hmmmm
Halló
Mért nem kapok választ??
8.9.2014 17:43
Febe
Valami rosszat montam ??
No comment!
8.9.2014 22:02
Gill
Dehogy, csak elsodortak az események, nem volt egy nyugis percem.
A géphez se fértem hozzá. Most is telefonról írok, de ezt nem szeretem.
A dehogy, ugyan csak féligazság, persze, mert közben megérkezett a lányom,
az asztali gép pedig, amiről addig írtam, a szobájában volt.
Meg aztán meg is felejtkeztem újdonsült kis beszélgetőtársamról.
8.9.2014 22:10
Gill
Bocs hogy csak most válaszoltam!
8.9.2014 22:19
Febe
oké ! A párod nem szólt érte hogy írsz nekem???
Tette fel az újabb kérdést következetesen.
Ha tudná, hogy mennyire nem, talán örülne neki!
8.9.2014 22:21
Gill
Mikor, vagy hogyan?
8.9.2014 22:21
Febe
Én alszok mostmár jó éjt!
Látta, ma már nem jutunk semmire.
Ja aszt nem tudom! Mikor ott van!!
8.9.2014 22:22
Gill
Ő is alszik. Jó éjt?
Kezdtem én is kibeszélni dolgokat.
Hárman telepedtünk akkor már a dupla ágyba.
A férjem és én hús – véren, ő pedig virtuálisan.
8.9.2014 22:22
Febe
Oké viszont !
jó éjt! /smile hangulatjel, smile hangulatjel/
Egy darab vers sem jut eszembe, ami illene ide abból a megközelítően 1000 versből, de lehet több is, amiket később írtam.
De mégis! Álljon itt egy, az asztrál utazásról. Ami ugyan még nem időszerű, de pótléknak később is megtette, nekem, aki azt gondoltam, antitalentum vagyok a testi szerelemhez. Az, hogy ez a kis csibész megtalált ezzel a témával, csak a jóisten humorérzékére vall, semmi másra.
Lassan hajnalodik
I.
Késő éjszaka van, lassan hajnalodik,
s te nem fekszel mellettem az ágyban.
Messze vagy tőlem, testem várakozik,
s tán meg sem tudod mit is kívántam?
Nem értem, miért nem változol Nappá,
hogy reggel besüss az ablakomon!?
Miért nem változol mindig azzá,
aminek szeretném, aminek én akarom?
Késő éjszaka csendje riaszt fel engem.
Kit szeretek én, nem szuszog mellettem.
Hívlak magamhoz, könyörgök érted,
hagyd a sok munkát, a jövőt ne féljed!
Hiába hő szíved, lelked enyém.
Hiába hívlak, hiába várlak, szeretve én,
szívemet-lelkemet oly nagyon epesztve,
nélküled vagyok túl éjszakám felén.
Nem értem miért nem változol Széllé,
hogy kerekedve felkelő nap előtt,
hozzám sietve még ide érjél,
mielőtt elfogy a kedved s erőd.
Kóbor lelked ablakom rázza,
függönyömet bőszen cibálja.
Vágy lepte kis szobám falára,
fölém hajol bókoló árnya.
II.
Mégis eljöttél, itt vagy tehát.
Alvó tested, nem hagyta magát;
elhagyva, lelked ezüst fonala,
hosszúra nyúlik.
Hozzám repül lehelet teste.
Csupán a lélekvilágon múlik,
merre száll reggelente,
mielőtt, drága tagjaidban ébred öntudatra.
Nagyot nyújtózol, pendülnek sejtjeid,
munkára serkennek alvó szerveid.
A kávé segít majd visszazökkenni,
utadra lépni kell, utadon járni,
várnak kedveltjeid,
nem szabad lazsálni!
Emlékképem már, mily parányi.
Betagolódsz majd, helyedre állsz.
Erőmet küldöm, hazatalálsz, visszatalálsz,
engem majd vársz, újra csak vársz.
III.
Mégis eljöttél,
itt vagy tehát,
Alvó tested
nem hagyta magát.
Lelked ezüst fonala
hosszúra nyúlik,
hozzám repül, lehelet teste.
A lélekvilágon múlik,
hogy merre jársz, reggelente.
2016.06.10.
4 hozzászólás
Szia! Asszem mindkettőnk számára hasznos, ha most csak mint írásművet értékelem, már ahogy én „értékelni” tudok. Érdekes, újszerű a téma, és a szerkesztés módja is. Nekem nagyon dinamikus. Igazi „internetes műfaj” úgy képzelem, hogy e-bookra igazán frankó lenne.
Ami a történetet illeti, elég absztrakt és pszichoszomatikus. Már olyan értelemben, h test és lélek közös műsora. Ez a kettő együtt elég fura dolgokra képes. Legalább annyira elvont, mint a Pármai kolostorban a fiú és a lány kapcsolata, akik csak nézik egymást, így kommunikálnak A srác fenn a vár toronyszobájában, a lány lent a palota balkonján. Kíváncsi vagyok, mi sül ki belőle. Ütős különben! Van a fészen egy oldalam. Poós Könyvek. Ennek van egy Váróterme, ahol olvasni lehet. Ha gondolod oda szívesen felteszem az egész sztorit, hogy lássák a népek! Üdv. én
Kedves Bödön!
Nagyon örülök Neked a véleményednek és a javaslatodnak is!
Kijavítom a hibákat, amiket észrevettem, s szólok ha kész!
Milyen jó ötlet ez a Váróterem metafora nálad?
Nagyon tetszik!
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Bonyolódik a történet, s itt a bonyodalmat az elakadások, a vacillálások jelentik. Az ember azt hinné, csupán egy végtelenül ügyetlenre sikerült, sehová sem vezető, hátsó szándékokkal teletűzdelt, s olykor azoktól mentes párbeszédet lát. A zseniális narrátor azonban kétséget sem hagy afelől, hogy itt bizony nagy harc folyik. A korábbi részben megkezdett tangó átcsapott valami furcsa, puszta ösztönöktől hajtott násztáncba; a hím rafináltan, de céltudatosan kelleti magát, a nőstény pedig vacillál, egyelőre fogalma sincs, mit tegyen, csak az nyilvánvaló számára, hogy a hímnek célja van vele.
A lányod felbukkanása – lehetőség. Lehetőség kiszállni, mielőtt még bármi létrejönne. De Gill-ben már beindult a kémiai folyamat. És ha működik a kémia… 🙂
A verseket is meg kell említeni, hiszen önálló alkotásként is figyelemre méltóak. Nekem itt a második lett a kedvencem.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves Laca!
Imádom az új nézőpontokat! Mindig kapok belőlük valami pluszt!
A Te esetedben, ez különösen így van.
Izgalmas meglátásokat teszel, ezért is öröm folytatnom a történetet.
Szeretettel:
Ildikó