Vízesés 21.

Belépett a szobába, a szekrényből elővette a hálóingjét, és belebújt. Attila akkor érkezett a fürdőből
frissen üdén.
-Mit képzelsz! Azt gondolod magadon hagyatod a hálóingedet? Gyorsan bújj ki belőle, különben nem állok jót magamért! – nevetett. Majd, én Rád segítem, amikor úgy gondolom.-és már nyúlt is a lány felé.
Az éjszaka ami számukra meghozta a várva várt örömet, lassan lecsillapodott.
Reggel, valamikor kilenc óra körül még az ágyban nyújtózkodtak, beszélgettek egymást átkarolva.
-Nagyon korog a gyomrom. Nem hallod?-kérdezte Ági
-Nem hallottam Édesem, de azt hiszem én is tudnék valamit enni. Várj csak! Most felkelek, a kávéfőzőbe bekészítem a kávét, megisszuk szépen, és leszaladok, a csarnokba, és hozok friss lángost. Az nagyon jó lesz- lelkendezett Ágnes. Tejfölös sajtosat kérek szépen. -szinte énekelve mondta. Kívánom nagyon.
Kint finom az étel, de az ízek másabbak. Ennék még egy jó cupákos csülökpörköltet is, meg kakas pörköltet is, meg minden olyant amit ott kint nem ismernek, és ami igazi magyaros íz.
Az éhség beszélt belőle, amúgy módjával eszegetett mindenből, hogy ne kerüljön fel rá felesleges plusz kiló.
-Akkor jöjjön tyúkanyó, mert készen van a kávé. Mit parancsol hozzá, tejet, tejszínt, édesítőt, vagy cukrot?
-Drágám, meddig is voltam a nagy távolban? Egy hónapot voltál, miért? És már el tetszett felejteni, hogyan iszom a kávét? No, találjuk ki közösen? Tehát, öblös bögre, ez eddig stimmel. Kávé, ez is stimmel mivel azt iszunk. Most jön a neheze. Tej. Sima tej. Semmi tejszín, meg hab, és one cukor, és édesítő. Legyen kesernyés, ébresztő itóka.
-Akkor most odatelepedünk az asztalhoz, és máris isszuk a feketénket.- közben megcsókolta Ágit.
-Milyen jó itthon, és micsoda élvezet az, nekem szolgálják fel a kávét! Furcsa is. -gondolkodott hangosan.
Mikor Attila is mellételepedett, megbeszélték, hogy Ági mindet kipakol reggeli után, a bőröndből,
és elrámol, mert a tegnap este óta, csak mindig nagyobb, és nagyobb lesz a rendetlenség. Az esti edények a mosogatóban áztak, a ruhák lehajítva az ágy mellet. Olyan volt a lakás, mint egy csata tér.
-Mit csinálunk utána? -kérdezte Attila
Az igazság az, legszívesebben, elnyújtóznék egész nap, mert még fáradtnak érzem magam, de mivel
sem kedvem sem energiám főzni, elmehetnénk ebédelni valahová. Csak ne messze, ha lehet. Rendben! Elmegyünk a Diófa csárdába. Megebédelünk, és jövünk is haza. Sütit veszünk a cukiban, és elnyúlunk itthon. Megnézünk pár filmet, és lustálkodunk.
-Az nagyon jó lesz! El sem hiszem, hogy azt tehetek, amit akarok, és akkor amikor éppen szeretném.- lelkendezett.
-Akkor most leszaladok a lángosokért, mindjárt jövök vissza. Magához vette a kulcsokat, és elment.
Ági lepakolta az asztalt, bekapcsolta a rádiót, engedte a meleg vizet a mosogatóba, amikor csengettek. Ki a fene lehet ilyenkor, és mit akarhat? Indult az ajtó felé, amikor megcsúszott, és elesett. A fejét beverte az ajtófélfába. Elsötétült előtte minden.