Zsuga Zsiga kalandja 1.rész

1.rész
Ebben a részben megismerjük Zsuga Zsiga kapitányt és a legénységét. Vajon hova indulnak? Mit tudott meg az ivóban a kapitány a Trambura hajóról? Miért orrol Porci és Morci Csilire, a beóra? Ki lapul hajó gyomrában?

Kalandra fel!
A tenger sima, békés volt. Zsuga Zsiga, s kapitány, elégedetten szemlélte vitorlását. Minden és mindenki a helyén volt, már csak a szél hiányzott ahhoz, hogy elinduljanak. A Treff, szelíden ringatózott a tengeren.
Ormányos Ottó, a kormányos, illatos füstfelhőket pöfékelt a pipájával, alig várta már, hogy kifusson a hajójuk. Porci és Morci a két matróz, most csendben üldögélt, amit kellett elvégezték, most épp nem akadt dolguk. Tódor, az első tiszt, kihúzta magát, igazgatta az új egyenruháját, ügyelve arra, hogy kinézete kifogástalan legyen. A szél egyszer csak feltámadt és egyre erősebben kezdett fújni.
-Vitorlákat felhúzni! Indulás!- adta ki a parancsot a kapitány.
Mindenki sürgölődött, tette a dolgát, a kapitány büszkén nézett végig a fedélzeten.
"Kezdődhet a kaland! Indulhat a kincskeresés!" gondolta.

Pár hete a kocsmában Zsuga Zsiga hallott egy rég elsüllyedt kincseshajóról, a Tramburáról. A szóbeszéd szerint, valamikor hajdanán, a tengeri haramiák sorozatosan megtámadták a kereskedőhajókat. A Trambura is egy ilyen szállítóhajó volt. Különlegesen szépségét az orrán lévő aranyozott sárkányfejek adták. A fáma szerint, a Trambura raktérében sok értékes holmi lapult. Egy főhercegnek vitték volna az ékszerekkel-kincsekkel teli ládákat. Azonban, egy viharos, sötét éjszakán, a vitorlákig felérő tarajos hullámok vadul ostromolták a sok sérülést szenvedett hajót. Hiába védték ki az előző napi kalóztámadást, ezen az éjszakán, odaveszett a Trambura a legénységével együtt. A kincsek a tenger mélyére kerültek. Többen próbálták már megkeresni a hullámsírba veszett hajót, ám ezidáig senki sem járt sikerrel. Ennek a roncsnak a felkutatására indult Zsuga Zsiga legénységével, a Treff nevű kétárbócos vitorlásával.

A kapitányról, Zsuga Zsigáról tudni kell, hogy szenvedélyes kártyás hírében állt. Partik közben, sok érdekességet, információt is megtudott, a kapatos, fecsegő kártyapartnereitől. Az ivóban aztán, néhány piculáért, egy részeg tengerésztől kapott egy térképet, amin rajta volt a Trambura állítólagos útvonala, és az is, hogy körülbelül hol merülhetett el.

A vitorlás kecsesen úszott a vízen. Csili a beó, az árbocon üldögélt, tollát borzolta, majd rikkantott egy nagyot. Csilit, valamikor régen, Zsuga kapitány vásárolta egy szigeten. A sárga csőrű, fekete tollú madár imádott tréfálkozni. Legtöbbször Porci és Morci esett vicceinek áldozatául. Csiliről tudni kell, hogy igazán remek hangutánzó volt. Most hirtelen olyan hangot hallatott, mintha felborult volna a vízzel teli vödör. Porci felugrott, Morci már a vödör után kapott…- így aztán sikeresen feldöntötték a vízzel teli vödröt. Csili hangos kacagni kezdett. Morci rázta felé az öklét, de nem mászhatott fel a madárhoz, mert a vizet fel kellett törölniük, mielőtt még azt, valaki észrevenné.

A hajó gyomrában lapult Ciprián, a potyautas. A kocsmában hallotta a kapitány és az ittas matróz beszélgetését, s elhatározta ő is részt vesz ebben a nagy kalandban. Mivel már egyszer jelentkezett a hajósinasnak, de a kapitány nem vette fel, így hát felszökött. Magával hozta hű társát, Bolyhost, a macskát.
Közben a fedélzeten Porci és Morci énekelni kezdett, Csili is időnként
bele – belekontrázott rekedtes hangján a dalba:

Vitorlásunk szeli a vizet,
valahol vár ránk egy sziget.
Porci és Morci a nevünk,
egyszer tán gazdagok leszünk.
Hej, vidám matrózok vagyunk,
messzire száll a mi dalunk…

Folyt. köv.