120×180-as (v)ágy

Sok éve már, hogy megismertelek,
köszönöm azt is, hogy Veled lehetek.
Együtt élünk át vidám napokat,
az élettől mindig kapunk új lapokat.

Persze vannak rossz ízű reggelek,
keserű érzés, ha mellőled felkelek.
Tizenkilenc év, nem sok, nem is kevés,
de melletted mégis jó az ébredés.

Szemem simogat immár sok éve,
igaz szerelemnek igaz a bére.
Ha a szám a szádhoz ér, újra szeretlek,
kétkedők, ha látnak, rajtunk nevetnek.

S ha leszáll a nap és eljön az este,
vágyam előtör vágyad keresve.
Hajt a hormon, a szexuális vágyunk,
ott van két négyzetméteres ágyunk.

Már az érzés, mikor leveszed ruhád,
megmutatod nekem tested vonalát.
Bár, látom az idő eljárt feletted,
a kéjjel átszőtt percet mégsem feledted.

Simogat kezem, testeden végig fut,
mindig újra járja, pedig ez „régi út”
Bejárom testednek minden zeg-zugát,
beszívom bőrödnek édes illatát.

S mikor vágyunk megtalálja önmagát
és újra felveszed a hálóruhád.
Az ágy alattunk boldogan megpihen,
mintha hozzánk szólva mondaná: Ez igen.