olyan vagy számomra
mint drog vagy alkohol
rádszoktam innálak
ennélek valahol
bennem vagy érezlek
nem tudod akarlak
nem hiszed szeretlek
magamba szívnálak
mélyembe tennélek
egész nap kívánlak
mindig csak néznélek
mindig csak látnálak
magamhoz vennélek
magadra nem hagylak
magammal vinnélek
senkinek nem adlak
egész nap ennélek
egész nap innálak
szívemből szeretlek
minden nap kívánlak
2022. december
12 hozzászólás
Az ilyen erős szerelem talán már egy kicsit félelmetes is. Különösen a “senkinek nem adlak” váltotta ki belőlem ezt az érzést. A szerelmünk nem tárgy, hanem élő személy, aki maga is dönthet arról, hogy maradni, vagy menni akar-e.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Nagyon köszönöm eddigi hozzászólásaidat, megállapításaidat, mindegyik nagyon jól esett. Itt viszont egy kicsit félreértettél. Szó sincs birtoklásról, én nem vagyok az a típus, minden kapcsolatomban – még a szerelemben is – szabadsága van a másik félnek. Még csak féltékeny sem vagyok, soha nem is voltam. Talán jobb lett volna, ha így írom: “senkinek nem adnálak” – akkor, ha az enyém lennél. Ez a 17 vers, ami itt következni fog, egy plátói szerelemről szól, ami nem teljesedett be. Az, hogy “ha az enyém lennél” nem birtoklás, csak a szerelem viszonzásának vágya. A beteljesedés pillanatában nincs ember, aki ne azt gondolná magában, hogy “végre az enyém lettél”, mint ahogy én a tied, A senkinek nem adnálak itt csak azt jelenti, hogy vágyom a viszonzásra, vágyom a testi közelségre, arra a pillanatra, amikor azt gondolhatnám, hogy ő az enyém, én az övé, kölcsönösen. Ami nem következett be, de ha bekövetkezett volna, és viszonzásra talált volna a szerelmem, akkor sem jelentett volna birtoklást, csak kölcsönösséget, és annyit, hogy a szexuális hűséget elvártam volna. Mindenféle uralkodási, birtoklási vágy nélkül, csak egyszerűen azért, mert szerintem így tisztességes. Dona
Folyt. köv.
Ja igen, minden vagyok, csak nem félelmetes, a szerelmem nagyon nem tárgy volt, hanem igazi, élő ember, szabad akarattal, és úgy döntött, hogy nem kellek neki /mert azt sem tudta, mennyire szerelmes vagyok bele, sőt, azt sem, hogy egyáltalán szerelmes vagyok bele – ennyit a birtoklási vágyamról/. Nem azt kellett eldöntenie, marad-e vagy megy, mert ahhoz kapcsolatban kellett volna lennie velem. Hanem észre kellett volna vennie, hogy mit érzek iránta, de nem tette.
Kedves Dona!
Tetszik nagyon,különösen az,hogy.
“senkinek nem adlak”
Az igati szerelem önzö is egyben!
Anyira rajong,lázban él,hogy tulajdonának
tekinti szerelmét és csak magának akarja!
Gratulálok!
S
Kedves Sailor!
Talán ez az első alkalom, amikor valamiben nem értünk egyet. Épp az a mondat tetszett neked, amelyet én félelmetesnek tartottam. Abban viszont egyetértünk, hogy a szerelem önző és birtokolni akar, csak a szeretet képes elengedni.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
“Anyira rajong,lázban él,hogy tulajdonának
tekinti szerelmét és csak magának akarja!”
Ameddig ez tart nehéz elképielni,hogy lemondna erröl!
Köszönöm figyelmedet”Szeretetel:sailor
Kedves Sailor!
Jogos, hogy csak magának akarja, én se tudnék/tudtam volna osztozni senkin sem, vagy én vagy ő, de a választás lehetőségét megadtam, nem tekintettem birtokomnak a személyt. Értem persze, hogy ez csak egy érzés és nem valódi rablánc. Viszont sajnos ez utóbbi is előfordul, ráadásul nem is annyira ritka, mint a fehér holló. Tudnék róla mesélni.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Sailor!
Örülök, hogy tetszett. Az idézett sor lehet, hogy kis félreértésre ad okot, nem tekintettem volna tulajdonomnak az illetőt, ha összejövünk, akkor sem, és itt nem volt szó igazi kapcsolatról, csak plátói szerelemről, egyirányú, csak részemről lángoló érzelmekről, a másik oldaláról nem volt ilyen. Az viszont igaz, hogy rajongtam érte, lázban égtem miatta, és magamnak akartam volna, de ez csak azt jelenti, hogy szerettem volna, ha viszontszeret. Ami nem adatott meg.
Köszönöm a gratulációt. Szeretettel:
Dona
Kedves Sailor!
Mivel új vagyok a felületen, nem tudom még jól használni, lehetséges, hogy félrekattintottam, és Ritának ment a neked szánt válasz. Ezért még egyszer elküldöm, remélem, most jó helyre. Ha pedig először is megkaptad, elnézést kérek az ismétlésért, és hogy az idődet raboltam. (Bocsi!)
Kedves Sailor!
Örülök, hogy tetszett. Az idézett sor lehet, hogy kis félreértésre ad okot, nem tekintettem volna tulajdonomnak az illetőt, ha összejövünk, akkor sem, és itt nem volt szó igazi kapcsolatról, csak plátói szerelemről, egyirányú, csak részemről lángoló érzelmekről, a másik oldaláról nem volt ilyen. Az viszont igaz, hogy rajongtam érte, lázban égtem miatta, és magamnak akartam volna, de ez csak azt jelenti, hogy szerettem volna, ha viszontszeret. Ami nem adatott meg.
Köszönöm a gratulációt. Szeretettel:
Dona
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Dona,
… egy elszabadult vágyfolyam ez a vers….ami áttörte az önkontroll gátját és száguld a remélt beteljesülés felé.
Magával ragadó, szenvedélybe tobzódó és érzékletes minden feltételes módú ige: ennélek, innálak, szívnálak, tennélek, vinnélek. Hűen érzékeltetik a lírai én euforikus lelkiállapotát azt,hogy BÁRMIT megtenne ezért a szerelemért.
“mindig csak néznélek
mindig csak látnálak
magamhoz vennélek
magadra nem hagylak
magammal vinnélek
senkinek nem adlak
egész nap ennélek
egész nap innálak
szívemből szeretlek
minden nap kívánlak”
A szerelem szomjaztat és éheztet, birtokol és elvesz, szárnyakat ad de le is tépi rólad ha el akarsz repülni egyszerűen nem lehet tartós a SZERETET áldozatos kötőanyaga nélkül.
Dona, szebbre, érzékibbre nem is irhattad volna ezt a verset.
Körülölelő szeretettel gratulálok.
M.
Drága Napfény!
Teljesen igazad van, valóban átszakadt a gát, a verseimben mindig őszinte vagyok, önkontroll nélkül, amit írok, mindig az utolsó szóig igaz. A verseket csak magamnak írom /ritka kivételtől eltekintve, de akkor alcímnek mindig ott van megnevezve a személy, hogy kinek/, az akkor bennem lévő érzelmeket, gondolatokat vetem ki magamból, ez ebben a ciklusban pszichológiai önterápia. Ezért néha olyan érzéseket váltok ki az olvasóból, ami nem volt szándékomban, vagy akár félre is érthetik a verset. /L. fentebb a birtoklás-dolgot./ Ez ezután sem lesz másképp. Épp ezért nagyon köszönöm, és hálás vagyok érte, ha valaki érti a verset, érzi, és úgy fogja fel, ahogyan én szántam /bizonyára észrevetted a feltételes módot, ami mindent megmagyaráz/.
Köszönettel és szeretettel,
legyen szép napod:
Dona