Pereg rólam a jó szándék,
-megrepedt ház faláról a festék-.
Összerántom magam,
hogy kisebbnek tessék
a teret kitöltő helyem.
Kaján szemekkel figyelem,
ahogy lábamba botlanak
a kövek, és élesen
csikorgok a kanyarban
a villamossínek helyett.
S ha összecsattannak
autók és motorok,
a cintányéros is én vagyok.
A nagyok, persze, átsiklanak
felettem -porszem a gépezetben-,
hiszen csak kis karcokat hagyok.
8 hozzászólás
Szia!
Jó kis bajt kevertél!
szeretettel: túlparti
Szia túlparti!
Kevergetem.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Nagyon érdekes,ötletes!
Egyben nem egyezek,hogy:
"hiszen csak kis karcokat hagyok."
Sok szép és nemes karcokat!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Köszönöm, sailor, a hozzászólásod.
Remélem, azzal sem értesz egyet, hogy a bajkeverő én vagyok. Vagy mégis?
Szeretettel Kati
nem értek egyet,
" hogy a bajkeverő én vagyok. Vagy mégis?"
mert:
"ahogy lábamba botlanak
a kövek, és élesen
csikorgok a kanyarban
a villamossínek helyett."
Ezek a kövek akaratlanul botlanak a lábodba
és ezek szerint nem lehetsz bajkeverö
Szép estét:sailor
Valóban nem jellemző rám a bajkeverés, jól látod, sailor. Inkább minden konfliktust elsimítanék, ha rajtam múlna. Persze, egy ponton túl, ez sem jó tulajdonság.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
De ismerős érzés….
Akár én is írhattam volna.
Nagyon tetszett!
Zsuzsa
Köszönöm szépen Zsuzsa a hozzászólásodat.
Szeretettel: Kati