Ennyit tudok: egy üveg már elfogyott,
S vele együtt fogyott az én bánatom,
Bánatos érzésem rögtön elhagyott.
Emeljük szánk felé poharunk,
Nem is kell áldást mondanunk. Igyunk!
………………………………………………..
Hé te fiú, te kocsmáros jer ide!
Kifogyott poharam, töltsd tele!
Nem kívánok én sok paródiát,
Kívánok én sok mulatozást.
Nem akarok én dramaturg lenni,
Kívánok inkább a porban elheverni.
Nem kívánok én sok nászindulót,
Kívánok én sok esti vigadót.
Töltsd hát tele kocsmárosom serlegem,
Ne vegye el kedvemet e rút idő szele!
Vigadjunk itten, üljünk lakodalmat,
Daloljunk részegen vidám dalokat!
Jer kocsmárosom jer csak ide,
Ne menjen el kedvem töltsd tele!
2 hozzászólás
Jó kis kedvcsináló a borhoz! Bár én antialkesz vagyok, a bort meg kimondottan nem szeretem, de ez az én bajom, de azért jó volt itt időznöm
szeretettel-panka
Vidáman csengnek soraid, de látom, nem jönnek a borbarátok Hozzád. Pedig verseid jól csengenek, vidámak. Ezért azt se tudom, miért nem látogatnak, mint másokat.
Szerintem az az oka, hogy Te se nagyon nézel körül, kik írnak és mit írnak, s nem mondasz az alkotásaikról véleményt.
Javaslom, Te is láogass el másokhoz, azzal is fejlődesz, ha mások munkáját megismered.
Üdvözöllek: Kata