A cím ismeretlen

Sosem tudom, hogy kezdjem el. Tényleg. Annyira nehéz.
Egész nap rímek játszanak az agyamban,
És amikor végre papírra vetném őket, megáll az ész.
Ma este hálát adok. Még nem tudom, kinek, de ki fogom találni.
Hálát adok a mindennapi kenyérért, bár nem eszek évek óta,
Hálát adok a Nap sugaraiért, bár napokkal ezelőtt éreztem őket utoljára,
Hálát adok a világosságért, bár harmadik napja nem látok semmit,
Hálát adok a boldogságért, bár nekem sosincs részem benne.
Hálát adok a jó borokért és a szobámban gyűlő borospoharakért,
Mert így azt hiszik, nem egyedül iszok, pedig dehogynem.
Hálát adok azért, hogy tudtalak volna szeretni, de nem akartalak.
Hálát adok azért, mert kerestél, pedig nem akartam, hogy keress.
Hálát adok azért, hogy már nem keresel, pedig szükségem lenne rá.
Hálát adok azért, hogy figyelsz engem, mert szomjazom a tekintetedre.
Hálát adok, amiért hozzámérsz, mert lángolok egyetlen érintésedtől,
Hálát adok a kezedért és a hajamért, mert valamiért összetartoznak.
Hálát adok a szádért, a homlokomért és a csókokért, amik sosem csattantak el.
Hálát adok, hogy rájöttem, nem kell az álmokat kergetni, mert elmennek maguktól is.
Hálát adok érted, hogy végre tudok írni valamit valamiről.
Hálát adok azért, hogy végre tudnálak szeretni, bár közel sem biztos, hogy akarlak is.
Hálát adok azért, mert évek óta szenvedek és nagyon jól csinálom.
Hálát adok azért, mert a lap fele telve van, de még mindig nem tudom, miről írok.
Hálát adok azért, hogy sosem fogok tudni kigyógyulni az életből.
Hálát adok azért, hogy nem én vagyok az a nyolc éves skizofrén kislány,
Aki hangokat hall, de nem tud beszélni.
Hálát adok, amiért mindig az elérhetetlent akarom és csalódni tudok.
Még nem találtam ki, hogy kinek, lehet, hogy sosem fogom kitalálni,
Talán nem kellene hagyni ezt az egészet ennyire fájni.
Megígérem, hogy befejezem az erőltetett rímek használatát,
És igyekszem megtanulni hatvanezer szót, hogy én legyek az új Arany.
És megígérem, hogy ha mégsem menne, akkor inkább majd szabadverselek.
Szabad verseljek? Vagy tiltják ezt is, mint annyi mást?
És én? Én hol keressek magamnak új hazát?
Engem kidobott az élet. Eltévedtem, segítsetek!
– Eltévedtél? Semmi baj, majd veszünk neked térképet.
Sosem tudom, hogy fejezzem be. Annyira nehéz. Tényleg.