A fájdalom szavai

Ahogy a víz folyik a Dunán csendesen,
és eltűnik lent, a Fekete tengerben,
úgy mentél el tőlem Te is Kedvesem
zokszó nélkül messzire, én Szerelmem!

Lelked elhagyott és csillagok útján jár.
Mi maradt, a hideg test, már nem Te voltál.
Utolsó gondolatod mondd, merre járt?
Jutottam eszedbe én, és a család?

Ó, mily büszkén szeretted gyermekünket,
unokánkat! Életünket széppé tette,
átölelt minket mindig a szeretet!
Biztatott, hitet adott az élethez.

Elmentél! Mint törött rugójú órában,
bennünk is megállt az idő. Oly fájdalmas
a hiányod! Csak várunk, ám hiába!
Te nem jöhetsz, mi megyünk majd utánad.