A fiamhoz

Értékké lesz minden pillanat,
mely a szívünkbe égve bennünk megmarad.
Ünnepnap minden látogatásod,
mely sajgó szívünknek megnyugvást hoz.

Értékké lesz minden múló pillanat,
mely hozzánk hozza gyermeki valódat.
egy szülőnek a gyermek örök gyermek,
megtestesülése a tovább létnek.

Megtestesülése egy örök ténynek,
az örökké tartó, nem szűnő életnek.
Hogy mit nevezünk e dolognak,
milyenné lesz, köszönjük a sorsunknak.

Sorsunkat magunk is alakítjuk,
szívünk értékét gyerekeinknek adjuk.
Hogy milyenné tesszük a jövőnket?
Hogy milyenné tesszük az életünket?

E kérdésekre a választ akkor adjuk,
mikor a gyerekünkre a szívünket hagyjuk.
Hogy mit adunk szívünkben örökül nekik?
Tőlünk függ, hogy szívünkben mi tenyészik.

Ha rossz, bú, káröröm, szívet eszik,
abban a szívben jó nem tenyészik.
De ha bennünk van a jóság és szeretet,
akkor az ilyen szív viszi tovább az életet.

Fenti sorok igazságát, sose feledd.
Utódaidat Te is jó szívvel neveld!
S ha mindannyian csak jók leszünk,
meglásd, mily könnyű lesz az életünk!