Kopasz barack – mondta-,
s levetve álarcát,
kitárulkozott.
Felfedte a völgyet,
mit minap még erdő fedett.
Lankáit aranyló fénnyel szórta be
az éjjeli lámpa sokat látott
buja fénye,
gyere – súgta a mozdulat -,
fedezd fel újra
e régi-új tájat, hol annyit időzve
kutattad a boldogságot..
4 hozzászólás
Kedves Thuan!
Tetszik nagyon a vers.Gratulálok hozzá,nagyon találó:)
C.
Kedves Cukorborsó! Köszönöm szépen a figyelmet! Olvasd el a többit is, illetve a "prózai" írásaimat is, ha van kedved!
thuan
Inkább egy Tom Waits dalt küldök:
http://www.youtube.com/watch?v=JuSZEBuDUC4
(a "szakállas" megborotválkozott:):)
Nem mondtam semmit :))))))))))))
Szia Thuan!
Úgy látom, én is itt ragadtam, nyomon követni a lobogást… Ha kellene, akkor sem tudnék már másra asszociálni soraid olvasása után…
Ági… Én sem mondok ennél többet…
:D:D:D
Szeretettel: Falevél